1874. március 23-án nevezték ki Magyarország miniszterelnökévé a csallóközi származású Bittó Istvánt, Dunaszerdahely országgyűlési képviselőjét.
Bittó István 1822. május 3-án született a Pozsony vármegyei, Dunaszerdahely melletti Sárosfán. 81 éves korában, 1903. március 8-án Budapesten halt meg, és Sárosfán van eltemetve. Mindezidáig ő az egyetlen magyar miniszterelnök, aki a Csallóközből származott.
Politikai pályája
Bittó István 1848–49-ben Dunaszerdahely képviselőjeként részt vett az első népképviseleti országgyűlésen. 1848 végétől a világosi bukásig a Békepárt híve volt, aki a kormányt Debrecenbe, Szegedre és Aradra is követte.
A szabadságharc bukása után, 1849-ben Szemere Bertalannal előbb Várnába, majd Isztambulba menekült, onnan Franciaországba emigrált. 1851 januárjában Párizsban a gróf Teleki László vezette emigránsegyesület titkára lett, és rövid időt töltött Angliában is.
1851-ben amnesztiát kapott. Deák István szorosabb baráti köréhez tartozva 1872-től ismét Dunaszerdahely képviselője volt az Országgyűlésben.
Miniszterelnökként 1874. március 23-től 1875. március 2-ig egy átmeneti jellegű kabinetet vezetett.
A cikk folytatódik a dunaszerdahelyi.sk oldalán.
