Úgy tartják, hogy a kutya egy 4 éves gyerek értelmi szintjén van. Istenként tiszteli, aki enni ad neki, és a legkisebb dolognak is eszeveszettül tud örülni. A macskákat egy 40 éves megkeseredett emberhez lehet hasonlítani, akik magasról tesznek a világra, mindenkit utálnak, és számukra csak a saját kényelmük a fontos. De vajon melyikük az okosabb?
A kutya, akit bonyolult feladatok elvégzésére lehet tanítani, vagy a macska, aki a világért sem fogad szót a gazdájának, viszont meghökkentően kreatív módokon tudja idegesíteni?
Néhány éve az amerikai Vanderbilt egyetem tudósai egy nagyobb szabású kutatás keretében adtak választ erre az égető kérdésre, és be is bizonyították, hogy miért a kutya az okosabb.
De hogyan lehet megállapítani, hogy két különböző állatfaj közül melyik az intelligensebb? A kutatók az agykéregben levő neuronok számát vették alapul, ami egyenes arányban áll azzal, hogy mennyire bonyolult összefüggéseket képes felismerni az adott állat, mennyire hatékonyan tud információt feldolgozni.
Ez nem azt jelenti, hogy minél nagyobb az agy, annál intelligensebb az adott élőlény. Simán lehet fejlettebb egy kisebb méretű agy is, ha sűrűbben vannak benne a neuronok. Az elefánt agya például nagyjából négyszer akkora, mint az emberé, mégis mi választunk szét atomokat egymástól, és figyelünk meg milliárd fényévekre lévő távoli galaxisokat, nem pedig ők.
A kutatásból kiderült, hogy a macskák agykérge átlagosan 250 millió neuront tud felmutatni, míg a kutyáké 430 milliót
(a tesztekben legjobban szereplő fajta, a golden retriever 620 milliót!). Összehasonlításképpen az ember agya 16 milliárd neuront sorakoztat fel, legközelebbi rokonaink, a csimpánzok 6-7 milliárdot, a legokosabbnak tartott nem-főemlős, az elefánt 5 milliárd körül számlálja a neuronjait.
A kutatás további meglepő eredményeket is hozott. Például kiderült, hogy a mosómedve nagyjából macska méretű agyba tud belezsúfolni majdnem a kutyákénak megfelelő mennyiségű neuront.
Megdőlt az a hipotézis is, hogy a ragadozó állatok általában intelligensebbek lennének a növényevőknél (ez az elmélet arra alapozott, hogy a vadászathoz bonyolultabb agyműködés szükséges, mint a rejtőzéshez) – mint kiderült, a hasonló méretű növény- és húsevő állatok agyát nagyjából hasonló mennyiségű neuron is hajtja – írja az index.hu
A legnagyobb méretű ragadozó, az oroszlán például alig tud többet egy kutyánál. Mindössze 500 millióval több neuronnal rendelkezik.
Ezt a kutatók azzal magyarázzák, hogy a vadászat horribilis energiabefektetéssel jár – ezért jellemző a nagymacskákra, hogy a két vadászat közti időt főleg alvással vagy lustálkodással töltik – akár ejtettek vadat, akár nem.
Az agy a legnagyobb energiaigényű szerv, ami ráadásul folyamatos üzemanyagellátást követel, és a fogyasztása a neuronok mennyiségével növekszik. Mindez pedig oda vezet, hogy a nagymacskák életmódja egy szint után már gátolja az agyuk további fejlődését.
