Négy év után ismét nagylemezzel jelentkezett a Szabó Balázs Bandája. Ahogy azt az együttestől megszokhattuk, dalszövegben és hangzásban is a népzenét és a popzenét ötvözik. Ezúttal több szerepet kap a zongora, újításként megjelenik a megszokott hangszerek mellett például a szuzafon (mély hangú rézfúvós hangszer).
A cikk egy részlete az f21.hu-val folytatott együttműködésünk nyomán kerül közlésre.
Szerző: Luca Vizi
„Büszkén mutatjuk be a zenekar negyedik nagylemezét, a Rajtad felejtett szavaim című muzsika forgatagot! Mondanunk sem kell, mennyire izgulunk, hogy vajon hogyan fogadjátok – legszebb fáink tetejéről figyeljük majd, merre szaladgál, bízunk benne, hogy messzi, csoda vidékekre utaztat majd titeket és jó útitársatok lesz!” – Ezekkel a szavakkal indította útnak legújabb albumát a Szabó Balázs Bandája.
Zeneileg változatos az album, hol a népzenei (Kézfogó, Elcsavargott altató, Faholdas), hol a poposabb elemek kerülnek előtérbe (Halak laknak…), máskor tökéletes átmenet jelenik meg a kettő között (Hogyha gondot viselnél rám, Valahogy legyen). A Lélekkeltetőben felcsendül a zongora és a szuzafon, ami újítás az eddigi hangszereléshez képest. Az albumot a Fércelt álom zeneileg átdolgozott verziója, a Fércelt álom szárazfának húrjáról zárja.
A teljes cikk elolvasható az f21.hu-n.
