Vendéglőlesen: Lorians

Fotók: Ugróczky István

Kicsit megtévesztő lehet az étterem neve, hiszen közvetlen közelünkben két ilyen nevű étterem is található. A különbség mindössze az utolsó s betűben rejlik: míg ugyanis a dunaszerdahelyi kisbetűvel, a szentmihályfai nagybetűvel írja a nevében szereplő s-t. Fontosnak tartottam erre felhívni a figyelmet, hogy tévedés ne essék…!

A cikk megjelent a Klikk Out 2018/04. számában.

AZ ÉTTEREM ÉS AZ ÉTLAP

Öt éve, amikor első alkalommal benyitottunk a dunaszerdahelyi Lorians étterembe (akkor még csak egy volt) nagyon kedves fogadtatásban volt részünk. Most, mikor is a Klikk Out csapatával újra meglátogattuk a helyszínt, sajnos a meleg fogadtatás már elmaradt. A korábbi és a mostani tapasztalataink között óriási a különbség.

Míg akkor a kabátjainkat is lesegítették, az asztalhoz kísértek, ma már mindez elmaradt. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy akkora nagy urak lennénk, hogy erre kimondottan igényünk volna, mindössze a különbséget próbálom vázolni. Míg akkor nagyon precízen meg volt terítve minden egyes asztal, poharakkal együtt, addig mostanában már csak evőeszközökkel és az élükre állított papírszalvétákkal próbálnak némi exkluzivitást elérni.

Egy hideg kedd estén, hét óra tájékán tértünk be az étterembe, amely meglehetősen üres volt, mindössze egy asztalnál turbékolt egy fiatal pár.

Már a belépéskor megtudtam, hogy az M1-es autópályán, Budapest irányában torlódásra lehet számítani, és miután helyet foglaltam, arra is fény derült, hogy ha megfáznék, melyik vény nélkül kapható gyógyszert válasszam.

Mindez kiábrándító és a nyugalmat is magasan zavaró tényező! Sokkal derűsebb lettem volna, ha kellemes, hangulatos zene fogad, és itt nem feltétlenül élő zenére gondolok.

Sült libamájjal töltött laska
Régen és most:

 

Vendéglőlesen (Retro): Lorian’s

Az à la carte étlapon négy nyelven is fel vannak tüntetve az ételek, ami kisebb zavart kelt, és eltart egy darabig, míg teljesen kiigazodunk rajta. Ezen felül az asztalon találtunk még egy étlapot, amely a heti menü teljes kínálatát ajánlotta, ennélfogva úgy gondolom, hogy az étterem tevékenysége inkább ez utóbbira irányul. Nincs ebben semmi rossz, csak ebből is kiderül, hogy a múlthoz viszonyítva jókora irányváltáson mentek keresztül.

Halászlé

ELŐÉTELEK ÉS LEVESEK

A hideg előételeket szemlélve a mozzarellára paradicsommal, illetve a sonka-, sajt- és zöldségtálra nem kaptuk fel a fejünket.

A levesek terén a tyúkhúslevest (1,80 €), a Jókai bablevest (1,90 €) és a halászlét (3,60 €) választottuk. A húsleves szép tiszta, forró volt. Ízvilága egyáltalán nem volt kiemelkedő, ám nem volt rossz sem, középkategóriásról beszélhetünk.

A Jókai bablevest tejföllel és nagyon jó minőségű kenyérrel tálalták. A leves gazdagon kivitelezett, ám számomra túl sós volt az ízfokozó miatt. Sajnos több került bele a kelleténél! De valójában nem is kéne bele…! 🙂

A halászlé szép piros színe azonnal feltűnt. Az alaplé kissé hígabb volt, de számomra ez a fogás is sósnak bizonyult.

A meleg előételek terén a sült libamájra (7,40 €) és a sült libamájjal töltött laskára (5,10 €) esett a választásunk. Másra nem is eshetett volna, hiszen más nem is volt a kínálatban. Ez nem is lenne gond, ám a két előétel közt lehetne némi változatosság. Így olyan, mintha vaskarika vagy vasszeg közt kéne választanunk. Egyébként a máj nagyon-nagyon finom volt, megfelelő kéreggel, lágy, lédús és jellegzetesen krémes textúrával. Az elsőt friss lilahagymával, zsírjával és kenyérrel, míg a másik adagot laskába csomagolva tálalták.

Sült libamáj

FŐÉTELEK

Bolognai spagetti (5,10 €)

Egy egyszerű, ám nagyszerű olasz remekmű. A bolognai szósz ízletes volt, és nagyon kellemes ízvilággal rendelkezett. A spagettitésztát ízlésem szerint egy kicsit túlfőzték, ám még így is az egyik legjobb választásunk volt az est folyamán. Sajttal bőségesen megszórták; az igaz, hogy nem parmezánnal, hanem jellemzően eidami sajttal akadt dolgunk.

Sült fogasszelet, grillezett zöldséggel (8,40 €)

A fogasszelet zsemlyemorzsapanírban sült, és grillezett salátaágyon tálalták. A fogas kóstolásakor nagyon intenzív fokhagymaízre lettem figyelmes, ami teljesen elnyomta a hal természetes ízvilágát. A hal puha és lédús is volt, a kéreg ropogós, csak az a fokhagyma…

Mangalica-steak erdei gombával, hercegnő-burgonyával (10,10 €)

A mangalicakaraj eléggé szárazra sikeredett, annak ellenére is, hogy az erdei gombát kísérő mártással turbózták. Nem vagyok róla száz százalékosan meggyőződve, hogy a karaj mangalicából származott, ám legyen úgy! Igaz, a sertés és a mangalica húsa közt eléggé nehéz felismerni az ízkülönbséget, ám azért akad némi jellegzetes vonás. A legfőbb az, hogy a hússertés karaja szárazabb, míg a zsírsertés, mangalica karaja zsírkeretes és márványos. Sütés után a mangalica rostjai között dúsan kellene csurognia a zsírjának és a húsnedvnek. Ám remélem, tévedek, és csak simán túlsütötték a mangalicakarajt, emiatt lett szárazabb. A mártás ugyanakkor sajnos ellégé kiábrándító volt, hiszen itt is nagyon bőségesen jelen volt az ízfokozó, amivel nem nagyon azonosulok.

ÉDESEM

A vaníliafagyival tálalt almás rétest (2,10 €) mintha a sütőből vették volna ki, olyan forrón került terítékre, a vaníliás jégkrém pedig remekül megkoronázta. Nagyon ízletes, remek desszert.

A csokoládékrém eperszósszal (3,10 €) szintén egy fenomenális nyalánkság, amelyet sosem fogok kihagyni, ha újra az étterembe látogatok. Kötelezően kóstoljátok meg, hiszen a lágy csokoládékrém eperszósszal nagyon zamatos és finom.

Csokoládékrém eperszósszal

SZUMMA SZUMMÁRUM

A felszolgálás figyelmes és nagyon kedves volt. Egy rossz szót sem szólhatok a pincérünkre. Igaz, más dolga nem akadt! Minden óhajunkat próbálta teljesíteni, szemmel tartotta az asztalunkat, az evőeszközöket szakszerűen lecserélte a steak és a hal esetében is. Rugalmasan fogadta a rendeléseket, és az ételekkel kapcsolatos kérdéseinkre minden esetben hozzáértően válaszolt.

Vaníliafagyival tálalt almás rétes

Ennek ellenére úgy érzem, hogy az öt évvel ezelőtti látogatásunkkor az étterem sokkal inkább pompázott, mint mostanság. Sokkal egyedibb, ízletesebb és sokszínűbb volt a kínálat, mint jelenleg.

A Lorians mindig is egy különleges és stílusos étterem volt, ám magáért beszélt, ha már egy műanyag tartóban található az asztalokon egy üdítő reklámja. Ez ugyanis egy színvonalas étteremben semmiképpen sem helyénvaló!

A vacsora 66,50 €-ba került, amelyből az italok 13 €-t tettek ki.

Hangsúlyozzuk, hogy a fent leírtak kizárólag csapatunk tagjainak véleményét tükrözik.

Ez a webhegy sütiket hassznál, hogy javítani tudjon a felhasználói élményen. Elfogadás Tovább