I Love ECO: Zero Waste – Nulladék!

Fotó: Pixabay

Az elmúlt két számunkban az I Love ECO Facebook-csoport követőinek válaszaiból válogattunk. Először arról kérdeztük őket, mit tettek a környezetükért a tavalyi évben, majd azt, milyen módszerekkel tudták otthon leváltani a műanyag használati eszközöket, dolgokat környezetbarátabbakra. Ezúttal egy picit mélyedjünk el a Zero Waste mozgalomban, amely a háztartási hulladék radikális csökkentésének lehetőségét kínálja fel.

A cikk megjelent a Klikk Out 2018/04. számában.

A radikális szótól ez esetben nem kell megijedni, ugyanis ez a módszer lépésekkel és tanácsokkal lát el arról, hogyan lehet közel nullára csökkenteni az otthoni szemetet. Tempót nem szab meg, azt mindenki maga választja.

Az I Love ECO csoportban már találkozhattál ezzel a témával számos alkalommal, ha mégsem, annak két oka lehet:

Egy: azt sem tudod, mi ez a csoport. Egye fene, a közel 900 követő mindegyike így volt ezzel valaha, de mára a legtöbben valamely ötletet bizonyára átkonvertálták a saját életmenetükbe. Less be oda Te is!

Kettő: a csoport növekedésével egyenes arányban szaporodott az aktív tagok száma is, akiknek posztjai immár elég sűrűek ahhoz, hogy bizonyos százalékukról akarva akaratlanul is lemaradj.

Semmi pánik, most jönnek az okosságok itt! Szóval a ZW leegyszerűsítve, mondhatni divatosan 5R-nek is nevezhető módszert kínál mindenkinek. Az R-betűk az egyes lépések angol megnevezéseiből származnak.

Menjünk végig ezeken, hadd ültessük be a kis bogarakat a füledbe (van jelentősége a sorrendjüknek is, alább világos lesz az is, miért):

REFUSE – utasítsd el!

A hulladékaink mennyisége csökkentésének legkézenfekvőbb módszere, ha nem teszünk szert rájuk. Tehát eleve utasítsd el azt, amiből semmit sem hasznosítasz, és már előre tudni, hogy egyenesen repül a kukába. Ide sorolják rendszerint a tulajdonképpen hasznavehetetlen szórólapokat, reklámtárgyakat, de a nejlonszatyrokat is. Ez nemcsak az első, de lényegében az egyik legfontosabb lépés, ugyanis ez az egyik, ami arról szól, mennyi feleslegről tudunk lemondani.

REDUCE – csökkentsd!

Ennél a pontnál azt a kérdést kell feltennünk magunknak, mi az, amire ugyan szükségünk van, de nem feltétlen abban a mennyiségben, mint amiben rendelkezésre áll, vagy nem annyira fontos, hogy mi birtokoljuk. Itt jönnek képbe talán mindenekelőtt a ruhadarabok. Kell-e 23 póló, 8 farmer és 17 pár lábbeli? Továbbmenve hány olyan tárgyunk, gépünk van otthon, ami csak a helyet foglalja az év nagy részében. Miért ne lehetne például egy lépcsőháznak néhány közös szerszáma, fúrógépe, akár porszívója, vagy teraszosoknak fűnyírója?

REUSE – Használd újra!

A legtöbb dolgunk nem egyszer használatos, használjuk hát őket annyiszor, ahányszor lehet, annyi célra, ahányra csak alkalmasak. Itt jönnek képbe a second hand boltok, amelyekből nálunk a ruházatot kínálók a legelterjedtebbek, de az online vagy offline bazárokban, garázsvásárokon ráakadhatunk számos hasznos tárgyra, aminek léte azáltal új értelmet nyerhet. Gondoljunk emellett arra is, hogy bárminek, ami eldobható, van tartós verziója is. Emlékszel még a textilzsepire? Műanyag evőeszközök és egyszer használatos ételhordók használata helyett adott esetben egy kis saját szettet is hordhatsz magadnál, hasonlóképp vászonszütyőket és masszívabb táskákat bevásárláshoz.

RECYCLE – Hasznosítsd újra!

Az újrahasznosítás és a hulladékszelektálás ugyan egyre trendibb, e listán viszont azért került a negyedik helyre, mert mindenekelőtt csökkenteni kell a szemétbe kerülő dolgok mennyiségét, és ami azután marad, azt a lehető legnagyobb mértékben illene szelektálni. E pontnál érdemes odafigyelni arra, hogy a legkönnyebben a papír, az üveg és a fém hasznosítható újra, tehát amit csak lehet, jobb lenne ilyen csomagolásban beszerezni. Természetesen sok területen sajnos elkerülhetetlen a műanyagok használata, viszont ha már megvan, akkor sok közülük (pl. joghurtos doboz) egy sovány öblítés után vagy anélkül is mehet a műanyagos konténerbe. (Zsíros, vegyszeres nem!)

ROT – Komposztálj!

Ami a fentiek után megmarad, annak nagy része komposztálható. Egyébként is létezik egy kimutatás, mely szerint a háztartási hulladék 40%-a mehet a komposztba. Az ételek után maradó szinte minden hulladék, nem beszélve például az olyan apróságról is, mint a már újra nem hasznosítható vécépapírguriga. Panelosok persze némileg hátrányban vannak, de közösségben vagy önállóan is vásárolhatnak komposztálógépet, melynek tartalma a kertekben dolgozhat tovább.

[td_smart_list_end]

Források:

zerowasteslovakia.sk

zerowaste.blog.hu

Ez a webhegy sütiket hassznál, hogy javítani tudjon a felhasználói élményen. Elfogadás Tovább