Körülbelül a 18. percben lefixáltam, hogy Bayo bomba főnyeremény lehetne a klub számára, és nemcsak mint individuálisan képzett és ebből kifolyólag hasznos spíler, hanem mint egy a csapat részére irdatlan mennyiségű kecsegtető pozíciót gyártó gyöngyszem. (Istenem, de jó leírni ezt egy győztes meccs után…)
Tehát, megjegyzem, ízelítőnek Bayo eme előnyét: szinte minden test- és futópárbajt képes megnyerni. Kérem szépen, ha ezt a „piros ászt” maximálisan tudatosítjuk, a pressing és a támadó foci teljesen más dimenzióban lesz kivitelezhető a csapatunktól.
Na, de beszéljünk csak Bayo legkézenfekvőbb „ékszer” tulajdonságáról, ami nem más, mint a gyilkos ösztön (killer instinct) az ellenfél kapuja közelében.
Ez az, amit nem lehet megtanítani. Meg azt, ahogy Bayo felkínálja magát az üres területén. Excellent!
Abban az esetben, ha van egy ilyen típusú játékosa egy csapatnak, a gólhoz nem feltétlenül szükséges hosszabb nyomás, esetleg kirívó mezőnyfölény. Jöhet egy könnyed és meglepetésszerű gól.
Csak úgy, csak itt, csak most és lazán, lazán, lazán… Mint például tegnap. Egy remek individuális mozzanat, és még jobb beadás Vidától (bizony, nem volt véletlen, hogy a gólörömnél Bayo elismerően mutatott Vidára), ezt követte csatárunk fantasztikus helyezkedése, és egy habozás nélküli lövés.
Bayo, gól No 3. És ezt a lazaságot – kellő fegyelemmel, főleg taktikáival – valahogy átvette a csapat és egyes játékosok is. Hiba bekerül, de most már nem lebénítja, hanem korrigálásra készteti a csapatot egy-egy baki.
Mondom, Bayo jelenlétének van egy ilyen plusz hozadéka is. Azt hiszem, a play-off-ra elkaptunk egy nagyon jó hullámot.
Olvasva Miro Hašan kommentárját a trencséni meccs után, amelyben azt próbálta sugallni, hogy rontottuk és megöltük a focit…, hát, csak röviden somolyogtam.
Ellenkezőleg, úgy taktikailag, mint a könnyed játékossággal kezd a vérünkbe „bugyborékolni” (Németh Krisztián kedvenc chili alkotta szava) a tudatosság, és csíráznak az örömfoci gyümölcsei a pályán és a lelátókon is. Tudom, ez valakinek nagyon fáj, de sebaj, ez legyen az ő gondjuk.
Nekünk egy feladatunk van. A szezonnak még nincs vége, és a feladat még nincs teljesítve.
Ilyenkor egy bölcs ember és közeg lenyugszik, és alázattal, becsülettel, szívvel és lélekkel felkészül a következő köztes feladatra, valamint összpontosít a végső célra.
Srácok, ezt végig kell csinálnunk! És végig is csináljuk!!!
P.S. Kéz a kézzel, a játékosok tiszta fejével, az utolsó két meccsen Rossi edző is jobban összpontosít a játékra, és ennek így kell lennie a következő meccseken is. Mert csak a tiszta fej képes olyan edzői teljesítményékre, mint az utolsó két meccsen. Bravó Marco!
