Fotó: Ugróczky István
Az Egészségügyi Világszervezet felmérése alapján a mozgáshiány a kétezres évek elején leginkább a kisiskolásokat és iskolásokat érintette. Mára a helyzet súlyosbodott, az óvodáskorúak ugyanúgy érintettek benne, s ezek az eredmények annak fényében születtek, hogy már a csapból is az folyik, a mozgás a gyermekek fejlődése szempontjából rendkívül fontos. Az egyes mozgásformák hatással vannak a logikus gondolkodásra, az orientációs képességre, de még a beszédfejlődésre is. Almási Szilvia Losoncon érettségizett, majd Sopronban diplomázott mint óvodapedagógus. Óvónőként tizenöt évet dolgozott, ebből öt évet óvodavezetőként. Ma koordináció- és egyensúlyfejlesztő foglalkozásokat tart gyerekeknek.
A cikk megjelent a Klikk Out 2018/06. számában.
Milyen szerepe van a sportnak a te életedben?
Vonzódom a humán tudományok iránt, imádom a zenét és a festészetet. A sport jóval később lett meghatározó része az életemnek, annak ellenére, hogy nyughatatlan és mozgékony gyerek voltam. Lánykoromban kézilabdáztam, sokat futottam, bicikliztem, gimnasztikát tanultam. A sport az óvodai pályafutásom során teljesen kimaradt a mindennapjaimból.
Az utóbbi években viszont a munka mellett a gyenge immunrendszerem és a vékony testalkatom miatt rendszeresen sportolni kezdtem. Egyre jobban éreztem magam, és könnyebben vettem a mindennapi akadályokat. Ez motivált arra, hogy tanulmányozni kezdjem a mozgás jótékony hatását és fontosságát a gyermek fejlődésében.
Hogyan képzeljük el az egyes foglalkozásokat?
Ez egy fogós kérdés, mivel nem volt még két egyforma foglalkozásom. Individuálisan foglalkozom a gyerekekkel, teljesen egymásra hangolódva. Dolgozom a Bosu kids programmal és egyfajta tanulást segítő gimnasztikával. Egyszerű talajgyakorlatokat végzünk segédeszközökkel, melyek szigorúan egymásra épülnek, valamint felhasználom a Bosu kids egyensúlyfejlesztő program elemeit is. Gyakran interaktív és játékos a tevékenység, melynek fantáziánk szab határt a kötött gyakorlatokon kívül. Sokat tanulok a gyerekektől, gyakran fel is jegyzem az általuk kitalált játékot.
Miért olyan fontos foglalkozni a gyermekek egyensúlyérzékének fejlesztésével?
Minden mozgás alapja a jó egyensúly, és mi állandó mozgásban vagyunk. Mikor próbálunk egyensúlyban maradni, receptoraink információt küldenek ízületeink, testünk helyzetéről a központi idegrendszerbe. A gyermekek megismerik testüket, kialakul a helyes testséma, végtagjaik mozgása összerendeződik és fejlődik térbeli tájékozódásuk.
Úgy gondolom, ahhoz, hogy a gyermek jól érezze magát az iskolában, óvodában, szüksége van egy „stabil testre”. Az a gyermek tud igazán tanulni, aki képes stabilizálni testét és ellenőrizni mozdulatait. Testi-lelki egyensúlyról van szó – ha a gyermek rendelkezik megfelelő testtudattal, izomerővel, egyensúllyal, akkor képes megülni, nem csúszik le a székről, nem hintázik, nem teszi le a fejét óra közben a padra.
Mi mindent befolyásol az egyensúlyérzék?
A fejlődés szempontjából az egyensúlyszerv a magzatban a legkorábban érző idegrendszeri struktúra. Már a 22. héttől hatással van a magzat mozgásaira. Befolyásolja a nyak, végtag, szemmozgató izmok működését. Vesztibuláris rendszerünk szabályozza antigravitációs, testtartási és egyensúlyozási mozgásunkat. Ennek ingerlésével befolyásolható az izomtónus, javítható a motoros fejlődés, fokozódik a hallási ingerek feldolgozása is. Elmondhatjuk, hogy minden korcsoport számára nagyon fontos, csecsemő kortól egészen az időskorig.
A gyerekeknél gyakran megfigyelhetjük, hogy elesnek a saját lábukban, összeütköznek társaikkal, nekimennek tárgyaknak, problémát okoz a lépcsőzés, esetleg a páros lábbal való ugrás. Idős korban csökken az izomerő, gyengülnek érzékszerveink, romlik a reakció gyorsasága, nagyobb az elesés veszélye, ezért nagyon fontosnak tartom az egyensúly és izomerősítő gyakorlatok végzését, mint például a jóga vagy akár az SM-system.
Milyen pozitív eredményeket tapasztalsz a foglalkozások során?
Gyerekekkel foglalkozni nem könnyű feladat, több döntő faktor határozza meg, de megfelelő időben, együttműködő gyermekkel egy jól összeállított program hatásos lehet.
Nincs előttem egy ideális gyermek képe, a bennük rejlő maximumot próbálom kihozni. A jó terapeuta lát, hall és érez.
Számomra a szülők, óvónők, pszichológusok, logopédusok pozitív visszajelzése a legmeghatározóbb. Például a gyermek, aki félt a hintában, egyszer csak hintázni szeretne; aki bátortalan volt, elkezdett bízni magában; aki nem tudta megfelelően kontrollálni a testét, nyugodtabb lett az óvodában. Volt, aki nem vett ceruzát a kezébe, de ma már örömmel rajzol.
Jelenleg a Sagax klinika épületében próbálunk létrehozni egy mozgásfejlesztő központot, ahol beszédproblémával, egyensúly-, és figyelemzavarral küzdő gyerekeknek segítünk. Létrehoztuk a Higgy Magadban (Ver si) Polgári Társulást is, melynek célja a gyerekek megfelelő pszichoszomatikus és pszichomotorikus fejlődésének támogatása a mozgás által.
Van valami tanácsod a szülőknek, mire érdemes figyelni?
Sétáljanak sokat a szabadban, de ne aszfaltozott, sima terepen! Fontos, hogy a terephez alkalmazkodva erősödjenek a gyermek lábizmai, valamint fejlődjön egyensúlyérzéke. Hallgassanak a szülői megérzésre, és ne féljenek tanácsot kérni szakemberektől, bármi is okozzon aggodalmat bennük!
