Klikk Out Vikkendhouse: Kóstold meg a Levit!

Elérkeztünk a Vikkendhouse mixsorozat negyvenedik epizódjához! Ahogy már megszokhattuk, vasárnaponként kapunk egy jókora zenés összeállítást hazai ismert arcok kedvenceiből. Az eddigi epizódokban találkozhattunk már DJ-kkel, zenészekkel, színészekkel, aranyérmes sportolóval és vizuálmesterrel.

Fotó: Ugróczky István

A kerek számú epizódunk főszereplője nem más, mint Török Levente, azaz Levi.

Ő az a fajta  dunaszerdahelyi srác, akit megtalálsz szinte minden közeli és távoli zenés rendezvényen. Sok popzenész jó barátja a bátor, bevállalós arc, aki ha kell, ír egy slamet a szexről, ha kell, karaokézik valamilyen különleges műfajban, és odateszi magát még sok egyéb területen.

Hozzá került most a Vikkendhouse kulcsa, tekintsünk be kedvenc hétvégi házunkba Levivel! 

Ismerjük meg Leventét:

„Levente vagyok, východon, azaz Dunaszerdahelyen élek és van egy 6 éves kisfiam. Már lassan három évtizede van egy családi vállalkozásunk, amibe belecseperedtem, és amiben a mai napig dolgozom szüleimmel. Bár ők a véletlen folytán lettek koncertszervezők, én már tudatosabban vágyódtam, és kreálódtam erre a szakmára. Időközben health care manager lettem, azaz egészségügyi szervező közgazdász, és most fejezem be az MSc-met Győrben, marketing szakon. Júliusban vége az egyetemi kalandoknak. Hosszú szerelem volt, mondhatni az eddigi leghosszabb kapcsolatom”.

Lemaradtál az eddigiekről?

 

Mikor és hogyan költözött beléd a zene szelleme?

Én ’84-es vagyok, tehát lehet mondani, hogy 6 évesen, a kezdetekkor, a koncertszervező iroda indulásakor. A zene szinte berobbant az életembe, legalább is egy átlagos elsőshöz képest biztosan impresszívebb élményhalmazokkal gazdagodtam. És ahogy cseperedtem, egyre több helyre vittek, egyre több érdekeset láttam, és persze egyre jobban ragadott magával az egész.

Már óvodás koromban is értek nagyon jó zenei élmények anyuékkal. Ezt talán kevesen tudják, de apu agrármérnökként, anyu pedig magyar-szlovák szakos tanárnőként munka mellett dinnyézéssel is foglalkoztak, illetve volt egy hármas zenei formációjuk (apu – gitár, anyu – ének, +volt még egy gitáros hölgy), amivel az óvodákat járták. Egészen intenzíven él bennem még ez is, talán mert volt egy olyan része, amit mindig nagyon vártam. Ez pedig a cukorkadobálás volt. Anyu mindig azt a területet célozta a legtöbbször, ahol én ültem. Handicappel ment a verseny. Akkor még nem tudtam, ez mit jelent, azt se, hogy anyu picit csal, de nagyon élveztem, arra emlékszem.

Milyen befolyással volt a zenei ízlésed kialakulására az állandó körforgás?

Húszéves koromig rendkívül nagy befolyással volt rám a szülők munkássága a zenei ízlésem kialakulása terén. Ez valahol természetes, hisz képzeld el, hogy a sokslágeres zenekarok, előadók, akikért a környék ugyanúgy rajongott, akárcsak a haverok, nekem személyes ismerőseim, barátaim lehettek. Eleinte tényleg olyan érzés volt, mintha most születnének az Égből pottyant mesék. És igen, vannak ezek miatt a személyes kalandok, kötődések miatt örök-kedvencek. Leginkább az Eddát és a Republicot emelném ki, és az ő albumaikat, velük dolgoztunk a legtöbbet. Attól pedig aligha lehet izgalmasabbat elképzelni – mint „diákmeló”, ha úgy tetszik, mert végül is azt csináltam -, hogy én vagyok megbízva a felvidéki Edda-turnékon, mint kerítőfiú, a koncertek után zajló „pontgyűjtő világbajnoksághoz” az egész turné során. Ez olyan 14-15 éves korom óta ment így és azt hiszem, ez a leglazább emlékem.

Érdekességképpen megemlíteném, hogy a legtöbb Bonanza-, illetve Ákos-bulit a szüleim szervezték és különös módon Jimmy utolsó koncertjét is. Dolgoztak anyámék Bryan Adams-szel is, amire talán a legbüszkébbek lehetünk, de a legnagyobb hatást élőben a Broadway Musical Company New York színészei ajándékozták a H.A.I.R.-el. Az a hatás azóta is tart.

Kik az örök kedvenc előadók és melyek azok az albumok, amelyeket bármikor és bármennyiszer meghallgathatsz?

Ahogy elindultam a húszas éveimen, igazi mindenevő lettem. Nyitottam az elektronikus zene felé is, de hallgattam szinte mindent, és teszem azt most is, bár az ember sokszor  visszavágyik a gyökereihez, és ezt magamon is érzem. Sőt, sokszor a gyökerek gyökereihez is vágyódik az ember, talán mert kutatni vágyik. Hallgatok így gyakran 60-as, 70-es, 80-as évekből származó zenéket, de klasszikust is. Remek klasszikus mixekkel találkozom mostanában.

Be kell ismernem, Ákos dalai is jóval többet mondanak nekem mostanság, így „kvázi felnőtt” fejjel. Egy teljesen más formátumban élem meg most őket, így abszolút más értelmet adnak. Azt hiszem, Ákos az egyik legjobb példa, hogy van, akire érni kell.

Mi a legerősebb koncertélményed, ami azóta is benned él?

A legnagyobb olyan élmény, ami nem a mi szervezésünkhöz kötődik, egyértelműen az 1998-as Rolling Stones koncert. 14 voltam, apu elvitt a bécsújhelyi repülőtérre. Kb. százezer ember, kétszáz méter széles és harminc méter magas színpad, akkora LCD kivetítővel, amekkorát akkoriban senki sehol nem látott… mikor beindult a Satisfaction, ott nemcsak a színpadon, de bennem is valami felrobbant, pedig meg sem bírtam eleinte mozdulni. Igen, azt hiszem, az volt rám a legnagyobb hatással a legbefolyásosabb korban…

Mi alapján válogattad össze a zenéket a mai mixhez?

Nehéznek ítéltem a legkedveltebb számok összeállítását. Az öröklistán szereplőkét szinte lehetetlennek tartom összeválogatni, mert az temérdek. Most úgy tekintettem a feladatra, hogy elég, ha az aktuális kedvenceket, a mostanában legtöbbet hallgatott dalokat válogatom össze.

Üzenet a mixhez:

Music is the key, azaz a zene a kulcs! Hogy mihez? A legtöbb jó dologhoz ! Használjuk hát! 😉

A mix:

Tracklist:

1. Armin van Buuren – In And Out Of Love

2. Morandi – Colors

3. Modjo – Lady (Hear Me Tonight)

4. Cheb Khaled – Aicha

5. Ar Rahman – Jai Ho

6. Havasi Balázs – Age of Heroes (Symphonic Arena Show)

7. Hans Zimmer – Promontory (The Last of the Mohicans – Main Theme)

8. ERA – Ameno

9. Animal Cannibals – AC Party Megamix

10. Majka – Mindenki táncol

11. Queen – Bohemian Rhapsody

Ez a webhegy sütiket hassznál, hogy javítani tudjon a felhasználói élményen. Elfogadás Tovább