A magyar irodalom klasszikusai – Roberto olvasónaplója

Móra Ferenc – Rab ember fiai

Tegyük a kezünket a szívünkre, Móra Ferenc hallatán sokunknak csak a Kincskereső kisködmön ugrik be. Az alapiskolában – ha jól emlékszem, még az alsó tagozatban – volt kötelező olvasmány. Azóta számos író és költő könyvében találkozhattunk ismét a nevével. Lévén, könyvkiadót neveztek el róla, ami azért mindenképpen előrevetíti, hogy nem egy „egykönyves” szerzőről beszélünk. Ha elmélyedünk életrajzában, ott szép számban találunk ifjúsági regényeket. A Pósa Lajossal, 1905-ben való találkozása után kezdett orientálódni az ifjúsági irodalom felé.

Móra Ferenc 1879-ben született Kiskunfélegyházán.

 

Annak ellenére, hogy szegényparaszt családban látta meg a napvilágot, és tanulmányait nagy nehézségek árán tudta csak elvégezni, az egyetemig is eljutott. Budapesten földrajz – természetrajz szakos tanári diplomát szerzett.

Az írás megjelent a Klikkout 2018/7. számában. 

Alig fél évig tanított segédtanárként, majd újságírásra adta a fejét. A Szegedi Napló főszerkesztője lett 1913-tól 1919-ig, közben a város szabadkőműves páholyának tagja is volt. Irodalmi pályáját versírással kezdte, elbeszéléseiben és regényeiben a parasztság kiszolgáltatottságát mutatta be. A Hannibál feltámasztása c. művében a Horthy-korszak társadalmi igazságtalanságainak ad hangot. Az általam „hozott” jegyzetben viszont egy 17. században játszódó történetet nyújtok át most Önöknek. A helyszín Erdély, ahol, ahogy Móra írja:

„Olyan világ járt akkor szép Erdélyországban, hogy mikor este lefeküdt a fejedelem, sose tudta bizonyosan, hogy fejedelem lesz-e még reggel, mire felébred? A német volt annak a megmondhatója, meg a török.”

Azt hiszem, nem árulok el nagy titkot, hogy a legnagyobb magyar ifjúsági író, 1932-ben az Aranykoporsó című történelmi regényével koronázta meg munkásságát. Két év múlva, Szegeden adta vissza testét a teremtőnek.

Móra Ferenc – Rab ember fiai

 

Az elbeszélés – vagy történelmi ifjúsági regény – 1909-ben jelent meg, 1979-ben azonos címmel filmvászonra adaptálták. Erdélybe, az aranykort követő viszontagságos időkbe kalauzolja az olvasót. Az országra nehéz évek köszöntöttek, Apafi Mihály került a fejedelemség trónjára, de valójában már a török volt az úr.

A fejedelem Kolozsváron uralkodott, de a hatalom a nagyváradi basa kezében volt. Ugyanakkor Apafit jelentősen befolyásolják a Habsburgok is, a Partium, vagyis a Részek nagy része a birtokukba került. A Szitáry testvérek története ugyan az író szüleménye, de elképzelhető, hogy volt valamiféle alapja. Móra szeretettel és hitelesen mutatja be a sokat szenvedett, tiszta szívű erdélyi embereket. Betekintést mutat az udvar hétköznapjaiba, a nagyurak világába, a bujdosók életébe, és megmutatja a szegénységet a maga meztelen mivoltjában. Közben egy kalandos nyomozás fordulatait követhetjük.

Aki szereti a történelmet, és „odavan” az erdélyi tájért, bizonyára örömmel olvassa majd el ezt a vaskosnak nem éppen nevezhető könyvet.

„…mosolyognak a rég látott tájak, az erdőkoszorús hegyormok, a virágos halmok, a szelíd völgyek, aminek ölében ott lapulnak a tiszta kunyhók…” (részlet a könyvből)

A mű tizenhét rövid fejezetből áll. Apafi rossz álmával kezdődik, amelyben egy sólyom elragadta tőle fejedelmi süvegét, mikor azt a fia fejére akarta helyezni. A rossz álmot csak tetézi, hogy a nagyváradi pasa sólyommadara elszökött. Apafi ígéretet tesz, hogy segít megtalálni Hajdár basa sólymát.

Szitáry Kristóf hűséges vitézével két selyemerszénybe száz-száz aranyat raknak, amit egy sólyom szárnyai alá kötöznek, és a basának küldenek. Szitáry két fiával, Tamással és Ádámmal útnak indul, útközben megszállnak egy görög kereskedőnél, aki meglopja őket. Ádámnak megtetszik a kereskedő lánya, Iluci.

A basához már csak a sólyom kerül, a két zsák arany nem. Szitáryt börtönbe zárják, fiai pedig az utcára kerülnek. A „rab ember fiai” megismerkednek az öreg Pipitérrel, a rongyosok vezérével, aki végig mellettük marad, és segíti a fiúkat. Az Isten szigetére kerülnek, a rongyosok közé. Apafi fejedelem fia, Mihályka is csatlakozik hozzájuk.

A három fiú korábban is jó barát volt. Pipitér vezetésével, csellel beveszik Sárvár várát. Apafi a török segítségére siet, amikor megtudja, hogy a várat elfoglalók közt ott a fia is a rongyosok között.

Fény derül közben arra is, ki lopta el valójában a kétszáz aranyat, így Szitáry Kristófot szabadon engedik. A regény azzal ér véget, hogy a három Szitáry, az öreg Pipitér és Piszliczár a fejedelemnél találkoznak. A „rab embert” az ország tanácsosává teszi Apafi. Sárvár várát Tamásnak adja a kétszáz arannyal együtt. Piszliczár hídalmási kastélyát pedig Ádám kapja, ahol majd Ilucival élhetnek.

(Roberto)

Ez a webhegy sütiket hassznál, hogy javítani tudjon a felhasználói élményen. Elfogadás Tovább