Tedd fel magadnak a kérdést: mi a legintimebb dolog az életedben? S ha azt kérdezném: mi a három legintimebb dolog az életedben? Lefogadom, hogy az ölelés is benne van.
Egy ölelés feltétlen. Nem adok magamból, te sem adsz magadból. Száz réteg ruhában is úgy hat, mint a lórúgás.
Egy ölelés akaratlan. Elárul! Kiad. Nem bírsz magaddal, nem bírsz a testeddel. Húz a másik, húzza a tested.
Egy ölelés féltő. Fáj az elengedés és aggasztó a távollét.
Egy ölelés maga a rejtély. Egy titkot ölelsz, a titkot öleled. Tudod, hogy a mostod megismételhetetlen, a jelened pedig a karodban tartod. A mostodat, a titkot, egy rejtélyes univerzumot.
Egy ölelés könnyen olvasható. Érezhető, ha jó, és érezhető, ha rossz. Sokat mondó, főleg, ha már régről ismered a feladót.
Egy ölelés a kezdet és a vég. A hazatérés és az elbocsátás is egyben. Vagy épp egyik sem. Épp csak a pillanat a kettő között, a kezdet és a vég között, az élet és a halál között.
Az ölelés egy másik nyelv. Ami csak az ölelésé. Csak az érti, akinek mondjuk és csak annak, vagyunk képesek elmondani, aki meg is értheti. Aki ezt nem érti, nem ért igazán.
