20.20 helyi idő szerint. Nálatok. Illetve nálunk, hiszen mi csak kiutaztunk, nem pedig elhurcolkodtunk. Tehát Szlovákiában 18.20 volt, amikor kiléptem a press room helyiségéből, és pár lépés után az ötvenezres, a bécsi Práterhez hasonlító, régi, de hatalmasnak nevezhető Dinamo stadionjának lelátóján találtam magam… Körülnéztem és fújtam a levegőt: most vagy soha!
19.55. Az ürességtől szinte kongó stadion ellenére a grúz és a mi B-közepünk is hatalmasat alakít. A hazaiak, mint a katonák…
A második percben jön az első gyors hazai támadás, nem helyezkedünk jól, de lest fúj a szpori. A Dinamo abszolút nem tartja az eredményt, hanem úgy játszik, mintha nekik kellene gólt rúgni. A francba, nagyon jól letámadnak a hazaiak… Hm… Talán jó lett volna hamarabb megoldani Kalmárt. Nem kezd, mivel nincs kondija, így egyelőre hiányzik egy ember, aki hosszabb ideig megtartaná a labdát, főleg az átmenetnél a védekezésből.
Nehéz átvészelni a tribünről, amikor a huszonkettedik percben feleslegesen bevarrjuk magunkat körömpasszokkal, és Marin eladja a labdát… Fuuu… Megúsztuk!
Huszonhetedik perc, az ellenfél gond nélkül bejut a tizenhatosba, de talán két perc alatt Macej bemutat három parádés védést.
Nem igaaaz! Buliskeria kapusnak kiesik a kezéből a szögletünk, de senki se tudja bepiszkálni a labdát a hálóba.
Bayo és Pacsi között eddig nincs nagy kémia. Bayo már talán a harmadik passzt adja Pacsi háta mögé… Megbocsájtom neki, ha gólt rúg!
34. perc, te atyaég, mit hagyott ki Bayo. Issouf, kérlek, koncentrálj és meglesz az a gól!
Hat perccel később. Szöglet. Sem a hátvédek, sem Macej kapus nem megy a labdára. A közeli fejes vége nem lehet más, mint az első gól.
Ötvenedik perc. Nem tudom…, azt hiszem cserélnünk kellene. Okay, ha kibírjuk gól nélkül a hatvanadik percig, de kell Kalmár. Egy ideig nem írok, fohászkodom, hogy kibírjuk az első cseréig.
Jött Kalmár. Szerintem, ha továbbjutunk, az égieknek köszönhetjük, hogy nem kaptunk egy másodikat… Marco Rossi – maximális rizikóba ment. De most már tuti, hogy bejön!!! Marco bejön!!!
Bayo. 63. perc. Atyaég…
Kis Vida… Kicsúszik a kapus kezéből a mini emelése…, de nem gól…
Góóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóól… Bayo bement!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
A mellettem ülő Sztiviről letépem majdnem a trikót…
Infarktus végkifejlet… Herc fiam nem rúgja be a hiperziccert!!!
Bayoooooooo!!! Remeg a kezem, itt már végigfutottuk a press szektort, néznek ránk a hazaiak, nem érdekel, verjenek meg. Véresre akár, de vezetünk… KNBL
MEGNYERTÜK!!!!!!!
Ezt már akkor írom, amikor visszajöttem az ünneplésről. Úgyhogy, csak azt írom a végére, hogy továbbjutottunk.