Spekuláljunk egy kicsit. Mi történne, ha a Nap kihunyna egy órára, egy hónapra, vagy egy egész évre? Mi történne az emberiséggel?
Az utolsó fotonok és részecskék, amelyek a napszelet alkotják, megkezdenék a végső útjukat a Föld felé. Ekkor még senki sem tudná, hogy a Naprendszerünk szíve leállt.
Nyolc-kilenc perccel később az égbolt hirtelen elsötétül az egész bolygón. Nem számít, hogy éppen éjszaka van vagy fényes nappal, a különbséget mindenki azonnal látná.
Az égbolton hirtelen csillagok milliói tűnnének elő, a Hold pedig csak egy sötét korongnak tűnne, ami kitakarja a mögötte lévő csillagok fényét, mivel már nem lenne napfény, amit visszaverhetne.
A Föld különböző pontjain északi fények jelennének meg a csillagos égbolton, a mágneses térben és az ionoszférában keletkező változások miatt.
A napfény hiányában az egyik legfontosabb folyamat a Földön lehetetlenné válna. A fotoszintézis. A növények és a cianobaktériumok nem tudnának több oxigént termelni, és nagyon gyorsan bajban lenne minden élőlény a bolygón.
Pánik söpörne végig az emberek között, amit áramkimaradások, kommunikációs problémák és propaganda tüntetések súlyosbítanának.
A hőmérséklet a világ minden pontján jó pár fokot esne, és a Föld felszíne lassan lehűlne, bár belülről az olvadt magja még mindig melegítené.
Eltelt az első 24 óra, és a hajnal nem jött, és sosem jön el. Az egész világon pánik lenne úrrá, és a kormányok semmit sem tehetnének ellene. Amíg a kutatók próbálnának rájönni, hogy mi történhetett, a világ minden pontján masszív áram és vízellátási problémák keletkeznének, s a felszín hőmérséklete 5-7 Celsius közé esne mindenhol.
Néhány növényfaj és mikroorganizmus kipusztulna, míg a vízi állatok szinte semmit sem érzékelnének a változásokból.
Egy héttel később még mindig sötét van. Az átlaghőmérséklet -17 Celsius fok.
A legtöbb növény már kipusztult a hideg miatt, vagy a fény hiányában. A melegkedvelő állatok nagy része szintén haldoklik. A planktonok megfagynának, a sekély vizekben élő állatok szenvednének a jeges vízben, az óceánok felszíne pedig kezdene végleg befagyni.
Eddigre a tudósok rájönnének, hogy mi történt, és a világ vezetőit őrzött bunkerekbe szállítanák a föld alá, miközben a Föld felszíne tovább hűlne.
Egy hónappal később az átlaghőmérséklet -30 Celsius, és az egész felszínt jég borítja.
Az állatok és a növények szinte teljesen kipusztultak. Néhány fa még mindig élne, de a napfény hiánya miatt már ezek sem termelnek oxigént.
A baktériumok nagy része még mindig él, de a Föld élőlényeinek nagy része már csak a geotermikus területeken található meg. Az óceánok jégtakarói nem növekednének tovább, és a vizet alattuk még mindig melegítené a Föld magja.
Egy évvel később a Földet és az óceánokat vastag jég borítaná be. Az átlaghőmérséklet -40 Celsius alá csökkenne. Az élet már kizárólag csak a legmélyebb óceánok fenekén lenne jelen. Előfordulhat, hogy emberek kisebb csoportjai is túlélik az eseményeket vulkánok és geotermikus területek közvetlen közelében.
A kutatók szerint a Föld még pár ezer évig folyamatosan hűlne, amíg el nem érné a -160 Celsius fokot. Ezen a ponton az általunk ismert élet egyszerűen lehetetlenné válna.
Ezen kívül a Nap is elveszítené a gravitációs képességét, aminek a hatására a bolygók kisodródnának a csillagközi térbe,
ahol más bolygókkal ütközhetnének, aszteroidák bombáznák a felszínüket, nagy mennyiségű kozmikus sugárzásnak lennének kitéve, és ha elég sokáig egyben maradnának, akár egy fekete lyuk gravitációs vonzásába is kerülhetnének. Természetesen ez csak teória, a valóság ennél sokkal szörnyűbb.
A valóságban a Nap pár milliárd év múlva valószínűleg vörös óriássá válik. Miután bekebelezte a Merkúrt és a Vénuszt, a Földet és a Marsot több ezer fokra hevítené. Ötmilliárd évvel később a Nap felrobban, és letaszítja magáról a külső köpenyét. A helyén egy fehér törpe jelenik meg, ami a régi naprendszer helyén kering majd.
Addigra remélhetőleg az emberiség már rég messze jár, valahol az űr távoli részein, más csillagok körül, más galaxisokban, de ez már egy másik történet.
