Rockkörkép 3.

Elérkeztünk a Rockfeszt utolsó napjához. Tekintve, hogy már szombat van, optimális esetben holnap reggel lesz a hét utolsó napja, amikor az emberfia/lánya sörszagúan ébred reggel egy sátor előtt. Ha valakinek esetleg sikerül kivitelezni, hogy mégsem ez legyen a hét utolsó napja, feltétlenül értesítsen róla és mondja el, hogyan csinálta.

Köszönjük meg a Bada Bing zenekarnak, hogy ők hozták el a mai napra azt a kis műfajbeli változatosságot, ami nekünk tegnap a Copy Con jelentett. Nem kell olyan messzire menni, ha az ember jó zenét akar! Helybéli srácok ezek, akikkel élmény bulizni, de még interjút csinálni is! Ember legyen a talpán, aki ebből a sok poénból videóriportot vág.

Make love, not war! Noha nem a Woodstockon vagyunk, mára felfedeztünk a tömegben egy unikornis jelmezes srácot. A tegnapi csaj volt. Kár, hogy csak három napos a fesztivál, lehet megmenthetnénk egy fajt a kihalástól.

 

Kalapács Józsival ma nagyjából ugyanaz volt a gondom, mint az első napon a P. Mobillal. Ennyi év után is annyira hiteles volt, hogy huszonévesen, ugyanazon elátkozott nemzedék tagjának éreztem magam, mint azok, akik ’87-ben a Pokoli Színjáték lemezzel együtt üvöltötték az Éjféli Harangot.

A nap koncertje egyértelműen a Road! Ma ők voltak a „nagy fehér”. A tizenöt és harminc közti fesztiválozók a „kit vártok leginkább a három nap alatt” kérdésre szinte kivétel nélkül mind a Road zenekart nevezték meg.

A zenekar pedig az elvárásoknak megfelelően teljesített, lezabálta a közönség fejét.

 

Mikor meghallottam hogy koncert előtt hova hangolják a gitárokat, még én is megilletődtem, de remekül használták ki. Nem kell más, csak pirotechnika, konfetti, zúzás és egy marék halál laza tehetség.

Eljutottam odáig, hogy kisszínpad, nagyszínpad számomra teljesen egybemosódott. Mindenhonnan jó zene szól, nincs különbség. Épp az imént jött le a Phoenix Rt. a kisszínpadról, úgy megindult a tömeg át a készülődő Rómeóra, hogy rendesen szednem kellett a lábamat (meg a cigánypecsenyémet), hogy el ne sodorjanak magukkal. Egyáltalán, hogy vittetek be annyi embert egy akkora sátorba? Bravó, Phoenix!

A fesztivál utolsó koncertje a Fatal Error zenekar Epic Win-je volt.

Ez a webhegy sütiket hassznál, hogy javítani tudjon a felhasználói élményen. Elfogadás Tovább