Gondolkodjunk csak logikusan, és mellőzzünk minden érzelmi benyomást! S most tekintsünk az álmainkba! Keressük meg bennünk vágyódásunk tárgyait, azokat a szereplőket, akik az életünkből ismerősek! Akik már nemcsak ismerős ismerősök, hanem képzeletünk, álmaink résztvevői.
Magunknak is sokszor megmagyarázhatatlannak tűnik, s másnap felébredve kíváncsian firtatjuk, miért pont ő, miért pont most, miért pont így.
Szeretjük az álmainkat. A szerethetőket biztosan. S amikor egy szeretet-jelenet szereplője leszünk, nem akarjuk és nem is tudjuk olyan könnyedén kitörölni. Akár napokig is elkísérhetnek a furcsa, életszagú tapasztalások, a tapintható benyomások és az éteri szivárványos hangulatok.
Na már most, ha ez így megy magunkkal, akkor másokkal mi lehet a helyzet? Továbbra is csupán a logikus gondolkodásnál maradva, nem zárhatjuk ki, hogy más is álmodik. Sokan álmodnak. Nem feltétlenül ugyanazt, mint mi – ezt amúgy is igen nehézkes lenne bizonyítani –, de hasonlóan jó, kellemes történeteket is biztosan. Az ő szeretet-jeleneteikben vajon kik lehetnek a szereplők?
Nem tudjuk, mert nem sok ismerősünk mondja el álmainak pontos részleteit. De ha mégis megtisztel vele bennünket, akkor figyelmesen végighallgatva őt, lehet némi fogalmunk arról, hogy annak a másik gondolkodó lénynek mik a vágyai, a prioritásai és a rejtett félelmei.
S ha már az élete részei vagyunk, akkor egyáltalán nem zárható ki az sem, hogy egyszer velünk is álmodik, vagy álmodni fog.
Egy titkos hódoló léte csak akkor derül ki, amikor már nem az, amikor színt vall. Elénk áll és bevallja. Egyedül ilyenkor derülhet fény a korábbi titkos álmokra, az elfojtott vágyódás képszerű, mégis élethű kivetüléseire.
Ha pedig mi magunk nem tudunk róla, az még nem garancia arra, hogy nincs is ilyen titkos, rólunk álmodó. Egyedül a bizonyosság hiányzik. Tehát, Lányok, Fiúk, elő az önbizalommal, nagy eséllyel valaki Rólatok is álmodik!
