Egy zenekar-alapítás történetét meséli el a nézőknek Lajos András, a dunamocsi származású színész – a Miskolci Nemzeti Színház tagja.
A Papa különböző hangszereken hegedül előadást Keszég László, vajdasági születésű, ma Budapesten élő rendező állította színpadra, dramaturg: Varga Emese. A zenekar-alapítás hogyanjáról így ír a monodráma szerzője, Soóky László:
Egy zenekar létrehozása rendkívüli körültekintést igényel. Különösen akkor, ha a zenekar későbbi tagjai elszántak ugyan, csak éppen semmilyen hangszeren nem tudnak játszani. Ezért a hangszerek beszerzése után nagyon fontos, hogy a nagydobra, mint a legnagyobb hangszer felületre Tungly tanító úr ráírja a zenekar nevét: BÚCSI JAZZ, a név alá pedig odafessen egy szőlőfürtöt, illusztrálva, hogy a zenekar tagjai élnek, halnak a szőlőért, áttételesen. Azt se tekintsük véletlennek, hogy a zenekar építkezése ugyanazon a napon kezdődött, mint a szocializmus építése a bravúrosan létrehozott Csehszlovákiában azzal a különbséggel, hogy a BÚCSI JAZZ zenekar prímásai műkedvelők voltak, a szocializmus építményének pallérjai viszont dilettánsok. Ezért nem kellene csodálkoznunk afölött, hogy Noszkay József, Bielokosztolszky László, Kara Vilmos, Kalocsay Sulák József, Gatyás Imre és Gál Sándor parasztzenészek húsz évnyi együtt muzsikálás után egy farsangi vasárnap reggelen a Jonatán almafa alatti asztalon elosztották a lakodalomban kimuzsikált papírpénzt és szeretetben elváltak. A szocializmus tájainkon másként szocializálódott, ezért másként is ért véget; az persze már egy másik történet.
Támogatónk Dunaszerdahely város önkormányzata.
