(DAC–Aranyosmarót, kicsit másképp)
Ismét egy győztes meccsen vagyunk túl, ám a lelátó nem csak ettől volt hangos. Akarom mondani, helyenként épp’ nem volt az. Szóval az első félórában nem volt irányított szurkolás, mert… De miért is nem volt? Tudom, milyen, ha kritizálják az embert, de azt is, milyen másokat kioktatni.
Annak idején volt részem mindenben, pro és kontra. Azt is tudom, ha szándékosan cipő nélkül megyek ki az utcára, fázni fog a lábam. Aztán visszafutok felhúzni, és elönt a melegség. Más nem ad rám cipőt, hisz’ azt sem tudja, mekkora a lábam.
Uraim, pont ez történt a lelátón. Borítékolható volt a kimenetele is.
Nem volt igazán mivel (vagy kivel) szembenézni, így nem értettem az akciót. Persze, nem is kell, hogy mindent értsek. Hál’ istennek, nem érint már az ügy, csak leírtam, amire gondolok. Ha valamiből kimaradsz, és még élvezed is, az nem azt jelenti, hogy megfutamodtál! Pont ellenkezőleg.
Azt jelenti, hogy fütyülsz az egészre. Talán azért, mert meguntad mások helyett tartani a hátad. Vagy azért, mert rájöttél, semmi értelme kos módjára fejjel futni a falnak. Végül is, annak idején azért „vettem a kalapom”, hogy többé ne kelljen senkinek megmagyaráznom semmit. Elég, ha kimegyek az Arénába. Az sem baj, ha a C szektorba…
„Ha valaki azt hiszi, hogy többet ér, mint a klub, azt le kell állítani!” (P. H.)
Ez a mondat sok mindent elárul. Legyen szó játékosról, de akár egy szurkolóról, vagy a büfés néniről. Nem hagyhatom ki a pályagondnokot sem, akinek akadhatott egy kis extra munkája a hálóval Šatka bombája után. A felsőléc alatt szorgoskodó pók sem hajthatja jó ideig álomra a fejét, jobb esetben elköltözött onnan népes családjával egyetemben. De félre a tréfával, mert a vendégek nem adták olcsón a skalpjukat, sőt az egyik kontrájuk után „Csikar-szögből” kiegyenlítettek. Még annál is csikarabb volt az a szög! Szerencsére a lelátó hangja addigra teljesen helyreállt. Remélem, senki sem fázott meg „cipő nélkül” közben. Vagy rá(fázott)?! Hajrá! Muzsikust mindig találni, de a jó zenészek elfoglalt emberek.
Szünet előtt elhúztuk a marótiak nótáját a pályán is!
Hercünk az öltözőbe rúgta a csapat második gólját. Lélektanilag előny, de a gyakorlat ezt nem igazolta azonnal. Fordulás után eltartott egy darabig, míg „üzemhőmérsékletre” toltuk a „vasat”. Szögletben jók voltunk, de csak a grundon adnak három cornerért egy büntetőt. Az elmúlt két hétben, már az ötödik győzelme felé robogott a DAC. Davis ívelésébe Bayo fejjel avatkozott bele. Úgy „elrakta” a kapu sarkába a labdát, mint „Pistabácsi” a neje elől a házi pálinkát. Márpedig azt illik rendesen, hogy egy cseppje se menjen kárba. Szép volt fiúk, és szép volt Pistabá’. Végül is, egy szülinapi 3 pont masni nélkül is lehet szívet melengető!
(Roberto)
