Újra kinyílik a Vikkendhouse művészi belterének egyik ajtaja, amelyben most is egy rendkívüli egyéniség zenei világába kaphattok belépőt.
Fotó: Gettó Márton
Ezen a szeles vasárnapon egy olyan lányra esett a választásom, akit a régióban talán kevesen ismertek grafikai munkásságáról (egyelőre), annál inkább ismerhetitek 16-18 éves mivoltát a Soul Hunter Music Club és az NFG klub elektronikus zenei és underground éjszakáiból. A pozsonyeperjesi lány, aki Szerdahelyen mindig üde színfoltja volt a nagy társaságoknak, minden fiú utána nézett, ahogy befordult a sarkon és sorban hulltak össze intelligenciájától, mikor személyisége egy-egy szeletéből ízelítőt kaptak az őt körülvevő emberek.
Ismerjük meg Csóka Laurát, fedőnevén Lolát:
Helló, Csóka Laura a.k.a. Lola vagyok, egyetemista, budapesti kutyatartó grafikus. Dunaszerdahelyen születtem, nagyjából ott is nőttem fel, de elég hamar kirepültem abból a közegből. Még nem tudom hova, azóta sem találtam meg azt a helyet, ahol le akarom élni az életem, de Budapest egy sármos ugródeszkának tűnik. Épp bontogatom grafikusi szárnyaimat, pörögnek be mostanában király melók, de közben motoszkál a fejemben, hogy a kutyákkal szeretnék foglalkozni, úgyhogy még semmi sem biztos.
Emlékszel még az első zenére, vagy korszakra, ami magával ragadott és formálni kezdett?
Szerencsére több ilyen fordulópont is volt az életemben. Középiskolába kerülésemet megelőzően volt a zenei ízlésem sötét középkora, amikor az Európa 2 rádió David Guetta számai bőven kielégítették az igényeimet. De hát mindenkinek van szégyellnivalója…
Emlékszem, hogy életem első Alvin és a Mókusok koncertje rántott ki ebből a tudatlanságból, és vezetett rá, hogy a zenében több is van, mint hogy nézem a klipet és halandzsázva éneklem a szöveget. A felszabadultság, a vadulás, az acélbetétes-bakancsos-kemény fiúkkal való pogózás, a bodysurf fúziója olyan tudatállapotba pakolt át, hogy utána ingerszegénynek tűnt a rádiós könnyűzenei világ.
Pesten ebből a szempontból szintén el voltam veszve, de aztán kaptam egy francia DJ lakótársat, (Dan Incotoyable, a Dürüm DuFromage formáció egyik tagja – szerk. megj.) aki fogta a kezem és megmutatta, hogy mit kell hallgatni. Elkezdtem szeretni a synthpop, a cold-wave irányzatokat. Nem sokan ismerik ezeket, de ha elképzeled, hogy egy meg nem értett francia művészgyerek bakelitről milyen zenét nyom a házibuli-lakásotokban reggel a bent cigizős nappaliban, úgy, hogy rajtad kívül 10 embernek kell főznöd kávét, mert mindenki természetesen ott csövezik, akkor valószínűleg ezt a zenét képzeled el.
A fent említett vadulás és felszabadultság Pesten újra elkapott, és a d’n’b (kizárólag neuro) bulikban manifesztálódott, ami szintén sokat jelent számomra.
Ki a három kedvenc előadód?
Csupa franciák: The Blaze, Isaac Delusion, La Femme.
Mi volt életed eddigi legnagyobb koncertélménye?
Mivel nem tudok hirtelen választani, ezért az elsőt jegyzem, ami eszembe jutott. Pontosan kétezer-tizenvalamennyiben a Volt fesztiválon Billy Talent koncertjét tudom felhozni példaként. Sok tényezős, hogy miért pont ezt, és maga az előadó marginális ebből a szempontból. Első fesztivál, első csak barátokkal levés, határtalan szabadságérzet, a szárnyalás. Az életemben inkább a zenéhez köthető szép emlékek meghatározóak, mint maga a zeneiség, azt hiszem.
Milyen zenei stílusok kísértek eddigi utadon?
Időrendben, lesarkítva: könnyűzene, amin gyorsan túladtam, majd a pop lett az új menő, amit az alter rock követett, és így lassan eljutottam a még mindig kedvelt indie rockig. Jelenleg az elektronikus zene a domináns irányvonal.
Nyilván adott halmazon belül hatalmas differenciák is lehetnek, de a jelenlegi meghatározó műfajomon belül elképesztően sokfélét szeretek. Hogy mit hallgatok, mindig annak a függvénye, hogy épp mire akarom használni a zenét.
Íme a szelekció Lola kedvenceiből, melyben gondosan összeállított sorrendben váltják egymást a minőségi francia és dél-amerikai témák. A mixben ráleltem egy-két nagy kedvencemre is, amit a saját Vikkendhouse mixembe is beraknék.
Üzenet a mixhez:
A tracklist számomra a hajnalban fülessel, a fáradt városon való átsétálást testesíti meg. Remélem, nektek is ad valami hasonlóan felemelő érzést. ????
A mix:
Tracklist:
1. Rone feat. Noga Erez – Wave
2. Rodrigo Gallardo – Agua de La Tierra (Nicola Cruz Remix)
3. El Buho – Calchaqui (Nicola Cruz Remix)
4. Nicolas Jaar – Encore
5. The Blaze – Places
6. Isaac Delusion – Isabella
7. Nu – Man O To
8. The Blaze – Virile
Az eddigi epizódokat itt találod.
