Amint meghalljuk a kifejezést: főállású anyuka, máris forgatjuk a szemünket és különböző gondolatok ülnek ki az arcunkra.
Nem ismerjük el őket, úgy gondoljuk, jó kibeszélés az anyaság arra, hogy ne kelljen dolgozni. Holott egy édesanya cseppet sem pihenget, egész álló nap a családja jólétén munkálkodik.
Megtesz mindent azért, hogy szeretteinek jó legyen, kényelemben élhessék az életüket. A főállású anya kifejezés talán ódivatúnak hangozhat, ámde az otthon melege cseppet sem az. S ki más teremtené ezt meg, ha nem az édesanya.
Őszinte odaadásával, erőt és energiát nem sajnáló munkájával. Hiszen mindent a családjáért tesz.
Hiába fáradt, rosszkedvű vagy épp beteg, akkor is ellátja feladatait. Gondoskodik gyermekéről, férjéről, s az otthonukról. Hiszen egy lakás vagy ház nem elég, ahhoz, hogy otthon legyen belőle, kell valaki, aki rendben tartja, megteremti a melegséget. Az édesanyák ezt teszik.
Szeretetük határtalan. Családjukért még a lehetetlent is képesek megtenni. Értékeljük hát munkájukat, hiszen nélkülük a család nem lenne igazi család. Ők azok, akik egyben tartják a családtagokat. Ugyanolyan értékű emberek, mint a dolgozó társaik. Megérdemlik a megbecsülést, tiszteletet és hálát! Az ő munkájuk a legnemesebb e világon!
