Klikk Out Vikkendhouse: Amikor a ráció kikapcsol

Fotó: Ugróczky István

Köszöntelek magazinunk hetente megjelenő mixsorozatában, melyben vasárnaponként érdekes emberek mutatkoznak be, velük együtt járhatjuk végig útjukat, és meghallgathatunk egy mixet, melyben nyolc kedvenc zenéjük szerepel.

Így tettük ezt eddig ötvenkilenc alkalommal, megismertünk közelebbről sportolókat, zenészeket, képzőművészeket és a kultúra egyéb területein tevékenykedő embereket. Mára a hatvanadik epizódhoz érkeztünk, melyben egy számomra nagyon különleges fiatalembert szeretnék bemutatni.

Emberünk magát három szóval mutatná be: tanár, költő és slammer.

 

Ő a füleki származású Laboda Robi. Verses kötetei sorakoznak a magyar könyvesboltok polcain Fodor Ákos és Závada Péter kötetei mellett, erősen elgondolkodtató slamjei mélyen magukban hordozzák a szlovák-magyar identitásficam figyelmeztető jeleit, a komáromi Eötvös utcai alapiskola általa is oktatott diákjai pedig magasan helytállnak a vers- és prózamondó versenyeken.

Robinak van egy zenei oldala is. Imádja a jó zenét. Főleg, ha az akusztikusan szól.

 

Egyszer régen, még a Komenský utcai Durvacrew Házban tartottunk egy slam poetry-találkozót, amikor Robi kivette tokjából a gitárt, felült az asztalra és hihetetlen energiával dalolt és pengetett. Később, ahogy egyre több lett a közös dolgunk, úgy ismertem meg őt jobban és jobban. A zenéről folytatott sok konverzációnk azt bizonyítja, hogy Robi nagyon is képben van úgy a régi, mint az új pop- és underground zenei világgal. Ismerjétek hát most meg ti is, hallgassátok meg nyolc kedvencét, mely a hatvanadik Vikkendhouse-mixként vésődik mostantól az internet bugyraiba.

Ismerjük meg Robit:

Mi volt az első olyan zene, ami felkeltett benned valamit?

Azt hiszem, hogy erre a kérdésre elég egyértelműen emlékszem. A nagy ho-ho-horgász mese zenéje az.

Gyerekkorodtól mostanáig milyen zenei időszakaid voltak?

Már gyerekkoromban is mindenevő voltam (mármint zenei téren). Azt hiszem, az East 17-nel kezdődött és természetesen valahol a Backstreet Boys-nál csúcsosodott ki a fiúcsapatok iránti tiszteletem, ami azóta átment inkább klasszikus félmosolyba. Kibontakozóban volt bennem a lázadás, így rengeteg külföldi rap- és hiphopelőadót ismertem meg, persze azért itthoni rap is akadt; Animal Cannibals, Ganxsta Zolee és a Kartel.

Kik az abszolút kedvencek, akiket bármikor meg tudsz hallgatni?

Nagyon összetett személyiségre vall, ha ez a Fugees és Charles Aznavour?! Nem vicceltem, viszont azért vannak még kedvenceim; Wu-Tang, Akph, Beatles, Queen, Peter Lipa, LGT.

Van olyan koncertélményed, amire szívesen emlékszel vissza?

Igen, van, egy éve a Fekete Kutyában (Komárom) voltam egy Peter Lipa-koncerten, és annyira beszippantott az intim környezet, a vele való közvetlen találkozás, hogy több napig a hatása alatt voltam. Jó érzés nemzedékünk nagyjait emberként megismerni, mármint jó emberként.

Mi alapján válogattad össze a mixhez a zenéket?

Nálam, ha zenét hallgatok, csakis az érzelmek jöhetnek számításba, a ráció teljesen kikapcsol.

Üzenet a mixhez:

Ne csak hallgass, beszélj is!

A mix:

Tracklist:

1. Charles Aznavour – Comme ils Disent

2. Várkonyi Csibészek – Lekapcsolom a villanyt a fejemben

3. Dire Straits – Sultans Of Swing

4. Somló Tamás – Indulni Kell

5. Dmitri Shostakovich – Waltz.2.

6. Fugees – Family Business

7. Prodigy – Mindfields

8. Fonky Family – Filles, Flics, Descentes

Az eddigi epizódokat itt találod.

Ez a webhegy sütiket hassznál, hogy javítani tudjon a felhasználói élményen. Elfogadás Tovább