Ajándékozni öröm. Közeleg a karácsony, amikor számtalan szebbnél szebb csomagolásban díszelgő doboz kap helyet a karácsonyfa alatt.
Mert az év legszebb ünnepén a küllemre is odafigyelünk. Díszes masnival átkötött csillogó csomagolópapírba bújtatjuk szeretteinknek szánt meglepetéseinket. Izgalommal tölt el bennünket, ahogyan bontogatja ajándékunkat, várjuk, milyen érzések ülnek ki az adott személy arcára. S ha boldogságot látunk, a mi szívünket is elönti a melegség.
Úgy vélem, a legszebb ajándék a szívből jövő személyes ajándék. A férfiak sokszor ezt mégis elfeledik.
Az a tévhit él sokukban – hangsúlyozom: tisztelet a kivételnek –, hogy a nőnek minél nagyobb, de legalábbis minél drágább ajándékot kell a fa alá tenni.
Ami ilyenkor elsőként az eszükbe jut az ékszer és a csillogó drágakő… Az utolsó pillanatban fejvesztve rohannak az ékszerboltokba, hogy a legszebbet, legnagyobb kővel rendelkező darabokat megvásárolják kedvesüknek. Megkérik az elárusító hölgyet, csomagolja szép dobozkába, majd zsebre vágják, s elégedetten távoznak.
Szenteste gondosan a fa alá helyezik, s várják a reakciót. Természetesen minden nő örül a szép ékszernek, a nyakláncnak, fülbevalónak, gyűrűnek…
Bár érdekesen hangozhat, mégis sokkal
többre értékelnénk akár egy közös fényképekkel teli albumot, melyet kedvesünk közös pillanatokkal, mondatokkal, kedves szavakkal tölt meg. Vagy egy olyan tárgynak, melyhez valamilyen úton-módon közös emlékek fűződnek.
Nem kell feltétlenül drágakövet ajándékozni egy nőnek, ha boldognak akarjuk látni. Adjunk neki inkább őszinte szeretetet és törődést. Éreztessük, nemcsak letudni szeretnénk a karácsonyi ajándékozást, hanem igazi örömet szeretnénk szerezni. Olyan örömet, melytől csillog egy nő szeme…
