Fotó: ujszo.com
Grendel Lajos 1948. április 6-án született Léván. Szülővárosában végezte alap- és középfokú tanulmányait. A pozsonyi Komenský Egyetem Bölcsésztudományi Karán szerzett magyar–angol szakos tanári oklevelet. Az egyetem elvégzése után a Madách Kiadó szerkesztője. A rendszerváltást követően több irodalmi folyóirat szerkesztője, illetve főszerkesztője, köztük az Irodalmi Szemle, Kalligram folyóiratok vezető szerkesztője. Mindamellett a Komenský Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének az oktatója.
Irodalmi tevékenységét számtalan díjjal tüntették ki. Többek között kiérdemelte a Szlovák Írók Szövetségének díját (1986), a Magyar Írók Szövetségének díját (1987), a József Attila-díjat (1990); a Kossuth-díjat (1999), a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét (2018).
Munkássága mellett számos társadalmi és politikai funkciót is elvállalt az évek során. A Szlovákiai Magyar Írók Társaságának tagja.
A felvidéki magyar irodalom egyik legjelentősebb képviselője volt. Az első elbeszéléskötete 1979-ben jelent meg Hűtlenek címmel. Legismertebb regényei: Galeri (1982), Thézeusz és a fekete özvegy (1991), És eljön az Ő országa (1996), Mátyás király New Hontban (2005), Bukott angyalok (2017).
Több művét lefordították szlovák nyelvre, emellett egyes művei angolul, németül, illetve franciául is olvashatóak.
Grendel Lajos idén áprilisban ünnepelte a 70. születésnapját. Jelen volt és köszöntötték a Szlovákiai Magyar Írók Társasága szervezésében megvalósult, jubilánsokat köszöntő rendezvényen is.