Isten látja lelkem, ez az év is úgy kezdődött, mint a tavalyi. A jókívánságok áradata már az óévben elkezdődött, és talán úgy Vízkereszt táján csendesedett.
A szilveszter éjszakai megpróbáltatásaink alig csengtek le, mikor megjelentek a Valentin-napi egymásra találások, hogy aztán majd a karácsonyi fotókat mással posztolják. De ne szaladjunk ennyire előre!
A tavasz eljöttével mindenki a nyarat várta már, és ez idő alatt kaptunk néhány célzást pár karibi exkluzívra, de hát mindent a maga idejében…
Tiszta erőből nyár! Thaiföld már nem is attraktív annyira, helyette jött Amerika, meg a szigetek.
Hogy miért nincs még egy fotókiállítás, mondjuk a művelődési házunk egyik sarkában?! Ezt nem is értem… A gyermek iskolakezdése minden anyuka életében egyfajta pálfordulás. Na, de ennyire?! Iskolatáskák, tolltartók és a gyerek új szerkója… dömping végeláthatatlanul.
Nyárvégi utazási engedményesek még erőlködtek, hiszen jó volt a „zľava”, a gyereket meg úgyis elintézzük egy hétre a suliból.
Az otthon maradottak unalmukat politikai, állatvédelemi és közéleti kommentcsatákkal vezették le. Közben Katókát megdugták, Feri félrelépett, városban meg pár ember új kocsit vett.
És itt van a foci. A Csallóközben mindenki ért a focihoz, és ha a DAC bajnok lesz – még ha nem is megy le a kenyér ára –, tuti ingyen sört fogunk vedelni a MOL Arénában. Hajrá!
Hamar eljött az ősz, de még kaptunk egy lelkifröccsöt november derekán. Polgármestert választottunk. Ha nem is változott sok minden, de legalább féltek picit, ami drasztikus testsúlycsökkenésben és enyhe depresszióban nyilvánult meg néhányuknál. (na, nem mindenkinél) 🙂
December eleje olyan Mikulást hozott, hogy azt maga Lappföld is megirigyelhetné!
A karácsony békésen, boldogan és szeretetteljesen telt, amit a nagyáruházak parkolói és a szenteste fotóáradatai teljes mértékben visszatükröztek.
Ma meg már Szilveszter…
Kívánok nektek egészségben, szeretetben gazdag, boldog új esztendőt!
Szigi
