Cornisland néven megalakult az első darts klub Dunaszerdahelyen

Kocsmasport – ezt a szót lehetetlen megkerülni annak a sportágnak a kapcsán, melynek lényege, hogy három tűhegyes nyíllal egy céltáblába dobálnak a versenyzők, s közülük az győz, akinek legkevésbé remeg a keze, a leghiggadtabb marad a dobás pillanatában és a legpontosabban céloz. Ez a sport a darts, amelyről talán kevesen gondolnák a környékünkön, hogy az igazi profik már rég nem a söntéspult árnyékában űzik, a céltáblára pedig nem a főnökük vagy az anyósuk arcképét ragasztják, hanem nyilaikkal pár négyzetcentiméteres területeket vesznek célba, hogy aztán bezsebeljék a győzelemmel járó milliós pénzdíjat. 

Pár hónapja még nem is ismerték egymást

A Facebookon lettem rá figyelmes, hogy egyik ismerősöm állandóan különböző színű és súlyú nyilakat valamint darts táblákat posztol. Hol kevesebb, hol több volt az elért pontszám, hol egyik, hol másik sztárjátékos győzelméről adott hírt a bejegyzésekben. Ez már önmagában elegendő indokot szolgáltatott arra, hogy felkeressem őt, és elbeszélgessünk erről a sokak által valóban csak kocsmasportként ismert őrületről. Szigeti Gergely civil foglalkozását tekintve körzeti orvos, nem véletlen, hogy a beszélgetésre is a dunaszerdahelyi rendelőjébe invitál. Megnyugtat, hogy bár tűben végződő eszközökről és az azokkal való játékról fog beszélni, ezúttal nem kell tartanom a vérvételtől.

Fekete Nándor felvételei

Stefankovics Karcsival együtt fogad, akivel szeptemberben egy, a St. Patrick Pub-ban első ízben megrendezett darts versenyen ismerkedtek össze, s azóta szoros barátság fűzi őket össze. Az első kérdés után lejön, hogy

igazi megszállottakkal van dolgom, akik gondolatban a dartsszal kelnek, és azzal is fekszenek

(bár lehet, hogy a decemberben zajló világbajnokság idején alvás helyett is inkább a meccseket elemzik). Azon meg sem lepődöm, hogy az orvosi asztalon is van egy poháralátétként szolgáló mini darts tábla, amelyen máris szemléltetik, melyik mező hány pontot ér.

Néhányszor már ki kellett glettelni a falat

Gergely – saját bevallása szerint – hét-nyolc évvel ezelőtt a tévében kezdte el követni a dartsot, de csak két évvel ezelőtt jutott el odáig, hogy kipróbálja a játékot. „Filléres nyilakkal kezdtem, és vettem egy olyan táblát, amit a tévében láttam, majd nekiálltam játszani. A családtagok pöröltek is velem, mert nem nézték jó szemmel, amikor egy félrecsúszott nyíl beleállt a falba, vagy lyukat ütött a parkettán.

Ahhoz képest, hogy a semmiből kezdtem, elég korán meg tudtam dobni a 180-as maximális pontszámot” – emlékszik vissza a kezdetekre a doktor úr. Karcsi is hasonlóképp szeretett bele a dartsba, és az első próbálkozásokra való visszaemlékezést még kiegészíti azzal, hogy

náluk bizony glettelni is kellett párszor a falat, ha egy eltévedt nyíl nem talált célt.

„Ma ez már csak elvétve fordul elő, mert a napi szintű gyakorlásnak köszönhetően kifinomult a dobótechnikám, és az otthoni céltábláim – mert több is van belőlük – elég felületet nyújtanak arra, hogy ne a falat találjam el” – teszi hozzá büszkén. Tudásukat olyan szintre fejlesztették, hogy ma már egyikük sem elégszik meg az otthoni gyakorlással, hanem kiéhezve várják a versenyeket, sőt, komolyabb célkitűzéseik is vannak.

Ha eldobod az első nyilat, utána magával ragad a lendület

Mindketten állítják, hogy a dartsnak java része csak a matematikáról szól. A profik a másodperc töredéke alatt döntik el, melyik mezőt válasszák egy-egy dobás előtt ahhoz, hogy a legmagasabb kiszállóval győzzék le ellenfelüket. „Ha eldobod a nyilat, már nem szeretsz megállni, visz a lendület” – ismerteti saját dobótechnikáját Gergely, s ez jellemzi azt a törekvésüket is, melynek célja, hogy népszerűvé tegyék a sportágat a régióban.

A fiúk ennek érdekében alapították meg a környék első darts klubját Cornisland (magyarul: Csallóköz) néven, és azt szeretnék, ha a klubban a hozzájuk hasonló elszánt versenyzők tömörülnének.

„Hívtam a barátaimat, játszottunk párszor, de azt éreztem, hogy őket nem nagyon fogja meg a dolog, nekem pedig új kihívásokra és olyan versenytársakra van szükségem, akikkel szinten tudom tartani magam” – vallja őszintén Gergely. „Valakinél alábbhagy a láz, nálunk fordítva: fokozódott.

Idén márciusban döntöttem el, hogy komolyabban is szeretnék foglalkozni ezzel a sporttal,

azóta napi szinten gyakorolok egy-két órát” – egészíti ki Karcsi, hozzátéve, hogy mára négy-hat fősre bővült az a csoport, mellyel csütörtökönként rendszeresen összejárnak dartsozni.

Versenyeken gyűjtött tapasztalat

Gergely Érden vett részt az első nagyobb szabású amatőr versenyén, 2018 elején. Azt mondja, teljesen más versenykörülmények között eldobni a nyilat, ahol több szem szegeződik a játékosra, és más otthon a nappaliban. „Az egyik versenyen annyira kihűlt a kezem, hogy nem éreztem rendesen a nyilak végét. El is vesztettem a meccsemet egy olyan versenyző ellen, akit korábban szinte mindig megvertem. Ha tétje van a dolognak, az ember izgul, ez pedig a koncentrációjára is kihatással van” – közli. A profik, mint Michael van Gerwen, Gary Anderson vagy Peter Wright napi nyolc-tíz órát is edzenek.

A srácok a mindennapi munka mellett ennyi időt nem tudnak szánni a gyakorlásra, de mint mondják, így is hálásak a családjuknak a türelemért.

„Néha már az engem körül vevők agyára megy, hogy állandóan dobálom a nyilakat,

aztán van úgy, hogy ők maguk buzdítanak arra, nevezzek be egy versenyre, mert tudják, hogy mennyi időt és energiát szánok a dartsra. Látják bennem a potenciált, én pedig érzem, hogy mennyit fejlődtem az elmúlt hónapokban” – húzza ki magát Karcsi, akinek a St. Patrickban megrendezett verseny volt az első tétre menő megmérettetése.

A darts úttörői szeretnének lenni a Csallóközben

A két fiatal versenyző azóta egyéniben, egy rangos győri kupán (Gergely negyedikként zárt a közel 30 résztvevőből), párosban pedigdecember közepén egy érsekújvári jótékonysági tornán is részt vett, ahol egészen a legjobb nyolc közé jutott, ami igazán megsüvegelendő teljesítménynek számít a huszonnyolcas mezőnyben, főként annak tudatában, hogy a végállomást a dartsos berkekben jól ismert Rucska József – Ihász Veronika páros jelentette. „Remek hangulatú verseny volt, és rengeteg tapasztalatot gyűjtöttünk” – jegyzi meg Gergely. Karcsi pedig elárulja, hogy versenynaptárjukba újabb és újabb időpontok és bejegyzések kerülnek.

Ahhoz, hogy további erőpróbákon induljanak, és maguk is képesek legyenek újabb versenyek megszervezésére, elkerülhetetlennek tartották a klubalapítást, de tudják, hogy az előbbre lépéshez kettejük lelkesedése kevés. „Klubunk polgári társulásként működik, egyelőre még az alapoknál tartunk, de örülünk annak, hogy van érdeklődés.

Összejött egy öt-hat fős mag, akik rendszeresen játszanak, s akikre számíthatunk a szervezésben.

Emellett azt vesszük észre, hogy akárhová megyünk, mindenhol találkozunk olyan emberekkel, akik komoly érdeklődést mutatnak a sportág iránt. Szeretnénk úttörői lenni a dartsnak, mert a mi régiónkban ezzel még senki nem foglalkozott komolyabban. Feladatból, akárcsak ötletből van bőven, de hajt minket a lelkesedés” – tekint bizakodva az új évre a két fiatal dartsos.

 

Hozzászólások lezárva.

Ez a webhegy sütiket hassznál, hogy javítani tudjon a felhasználói élményen. Elfogadás Tovább