KLIKK OUT-ARCHÍVUM
A cikk megjelent a Klikk Out 2016/01. számában.
Előfordulhat, hogy a cikk némely részei már nem aktuálisak, az eredeti hangulatának és üzenetének megőrzése céljából viszont nem módosítottunk rajta.
A végletek embere vagyok, a halogatás, majd az utána jövő pánikolás nagymestere. Az, aki tervet készít a tervezés tervezéséhez is, majd elveszti, megtalálja, újraszervezi azt. Az, aki minden év végén ír magának egy összegzést az eltelt háromszázvalahány (mert valljuk be, vannak órák, amik teljesen kiesnek, például a sok alvás miatt) napról. Aztán minden év elején csinál egy listát. Na jó, listákat. Például bakancslistát arról, hogy mi mindent szeretnék az adott évben megcsinálni. Pontokba szedem az aktuális céljaimat, megnevezem őket, listát írok, rajzolok. Kis motivációs kártyákat ragasztgatok a szekrényekre, rögtön ezek mellé a nagy rajzlapokra mázolt célok mellé. Emlékszem, volt egy időszak, amikor (oh, én naiva!) újévi fogadalmakat is tettem. Ezek persze pezsgőbuborékok módjára pukkantak lassan szét január első napjaiban.
Nem mernék olyan kijelentést tenni, hogy ezt az évet bölcsebben kezdem, de tény, ami tény, a már halva született fogadalmak és színes listácskák helyett erre az évre kitűztem magam, és most már Te eléd is hét olyan dolgot, amire jó, ha most (és mindörökké) odafigyelünk, mert csak jót csinálhatunk velük magunknak, mindenkinek.
A HALLGATÁS FÉL EGÉSZSÉG
Hallgatni, meghallani mindent. Azt, amit a benső Én suttog, vagy éppen már ordít, csak nehéz észrevenni a világ zajában. Vagy például zenét, mert az mindig „jó, ha szól a Soul“ , na meg a jó szóvicceket. Én még háttérzenét is szoktam magamnak dúdolni, énekelni. Néha. Na jó, igazából elég gyakran, és múltkor a La vie en rose drámai és hangos előadásom után egy barátom komolyan nekem szegezte a kérdést: „Bianka, hallod te magad, a hangodat???“ Ennyi. A fél egészség már a majdnem jó hallás is. Ámen.
AMIT MA MEGTEHETSZ…
Azt edd is meg, mert az élet túl rövid, az ételek finomak, és túl sok minden vár még megkóstolásra. Tiszta Carpe Diem a Dolce Vitában! De ez nem csak a kajáról szól, hanem arról is, hogy élünk majd a lehetőségekkel, amik adódnak és minden apró rosszalló hang ellenére is csináljuk azt, amit tisztán érzünk, hogy csinálnunk kell.
ÉN, TE, Ő…
Vagy Mi? Igen, Mi. Mindannyian. Figyeljünk egymásra. Szerintem mindannyian tartozunk egymásnak annyival, hogy szólunk a másiknak, ha például ki van húzva a cipzár a hátizsákján, vagy egy falevél van a hajában. Az orron kapaszkodó apró szuszót is kötelezően jelenteni kell, minden kínos érzés nélkül. Még ismeretlenül is. Mert ez jófejség, semeddig sem tart. Így kell lennie.
VÍZ, VÍZ, TISZTA VÍZ!
Ezt mindig megfogadom magamnak. Igaz, hogy ez személyenként változó, de azért átlagosan ilyen napi 2,5 liter víz nem árt meg sem a veséinknek, sem a vérkeringésnek, sem a sejtjeinknek, szóval a szervezetünknek. Elalvás előtt és ébredés után magától értetődőnek kéne lennie egy pohár víznek. Azt olvastam, hogy ha szomjúságot érzünk, akkor már rég innunk kellett volna. Szóval csincsin!
SZÉP ÁLMOKAT!
Ha már a test egészségéről van szó, ne csak az elegendő folyadék bevitelére, de az elegendő alvásra is ügyeljünk oda ebben az évben. Ironikus, mert ezt most hajnali kettőkor írom, de eltekintve ettől a parányi ténytől, tényleg megérdemli az odafigyelést, mert kialvatlanul semmi sem megy jól, sem rendesen. Azt már azért nem merném tanácsolni, hogy rendszeres is legyen ez a kialvósdi, mert ebben már én sem hiszek.
AZ A BIZONYOS NAP
Egy keddi napon azt találtam ki erre az új évre, hogy havonta legalább egy keddet arra fogok szánni, hogy galériába, múzeumba, könyvtárba, templomba, várhoz vagy éppen a romjaihoz menjek. Ez nekem a „Kultúrkedd”. Szerintem nagyon jó módszer ez a tanulásra, és egy érdekes, hasznos szokássá is alakulhat. Próbáld ki, vagy csinálj Szalszaszerdát, Csocsócsütörtököt, Varázsvasárnapot, bármit!
LEGELŐRE!
Itt egy új év, tele reményekkel, kérdőjelekkel, tizenkét hónappal. Rajtunk áll, hogy hogyan töltjük el, milyen színűre festjük a napjainkat, mit engedünk az életünkbe, írunk, vagy nem írunk listát, tervezünk vagy átélünk. Az egész egy csoda, kár lenne elfecsérelni morgásra. Legyen boldogság, kezdődhet egy újabb kalanddal teli időszak a következő búékig! Megyek is inni rá egy pohár vizet. 🙂
