A Vikkendhouse elkészítésének folyamata kihívás, de egyben a világ legizgalmasabb feladata is. Minden vasárnap más, helyi érdekes embert mutathatok be és együtt haladunk végig a zenével kirakott úton, amit szelektorunk jár. Ezzel ti is megismerhettek új hangzásokat, stílusokat, amire nagy szükség van, mert a zene folyton fejlődik, fejlődjünk vele mis is.
Fotók: Ugróczky István
Mai főszereplőnk egy dunaszerdahelyi, pontosabban Kukučín utcai hölgyemény. Keri, azaz Kovács Andrea szerkesztőségünk lelkes tagja, verseket, mesekönyvet ír, műkedvelő és a minőségi zenék ismerője. A PLUSplus DJ-zés hajnala óta velünk tolja és sikít fel a tömegből, ha megérinti a zene. Tömérdek közös kedvencünk van, – valószínűleg a Kovács név miatt. Zenés rendezvényeken általában egyforma mélységekben találkozunk mosolyogva, a zenétől teljesen elolvadva.
Jöjjön a hetvenegyedik epizód, lássuk, hogy éli meg Keri a zenét, és halljuk, mi az a nyolc kedvenc, amelyet a mai mixhez válogatott.
Kovács Andrea vagyok, a barátoknak Këri. Dunaszerdahelyen születtem. Régóta írok, verset és cikkeket egyaránt, ill. társszerzője vagyok a Peti, a holland törpenyúl c. mesekönyvnek. Szívesen fordulok meg a legkülönfélébb kulturális és zenei rendezvényeken, támogatom az amatőr művészeket és az alulról építkező, civil kezdeményezéseket.
Hogy jellemeznéd a kapcsolatodat a zenével?
Nagyon mélyen élem meg a zenét, főleg ha számomra ismert és fontos darabokról van szó. Széles zenei palettát ismerek és kedvelek, a kíváncsiság és nyitottság jellemző rám. A zene szeretetéből adódik, hogy táncolni is imádok, teljesen feloldódom közben, mintha senki se látna. Kedvelem a klubok hangulatát, amikor szinte érezni a tömeg energiáját a levegőben és a kezek egyszerre emelkednek az ég felé.
Gyermekként miket hallgattál és ahogy telt az idő, ezeket milyen zsánerekre váltottad?
Kétkazettás magnó, Kukučín utca, titokban hallgatott Dopeman és Ganxta Zolee kazetták, vasárnapi nótacsokor, Halász Judit, Beethoven, népdalversenyek, klipcsatornák a 90-es évek zenéivel, „égetett” CD-k – a gyerekkorom bővelkedett ingerekben. Később a zenei fesztiválok által ismertem meg több, számomra addig ismeretlen stílust, majd huszonéves koromra az elektronika ejtett rabul.
Erre a műfajra sokáig úgy tekintettem, hogy hiányzik belőle a lélek – aztán láss csodát, mostanára ezt hallgatom a leggyakrabban. Jópár DJ ismerősöm van, akik segítettek megismerni a finom árnyalatokat. Ja és fekete öves partizóként, mostanára felismerem azt is, ha nem sikerül jól az átkeverés! 🙂
Ki az abszolút három kedvenc előadód?
Sade – minden porcikájában ott van a finom nőiesség és a profizmus.
Freddie Mercury – kivételes hangterjedelem, 100%-os színpadi jelenlét.
Amy Winehouse – ösztönös őserő, aki „beleírta magát” a dalaiba – kár, hogy túl rövid ideig élvezhettük művészetét.
Ha most visszautazhatnál életed legnagyobb zenei élményére, hogy újra átélhesd, akkor melyik lenne az?
Ha egyet választhatnék, akkor a francia Hungry Music kiadó tavalyi partijára utaznék vissza az Akváriumba (Joachim Pastor, N´to, Woralks). Olyan érzés volt élőben hallgatni őket, mintha a teremtő ringatott volna a tenyerén.
Mi alapján válogattad a zenéket a mai mixhez?
Egy kevésbé „veretős”, inkább lazulós válogatást készítettem nektek, ami számomra kiemelt fontosságú dalokat tartalmaz.
ÜZENET A MIXHEZ:
Mindenhol azt hallani, hogy milyen rohanó világban élünk. Mindig szánjatok időt arra, hogy kifejezzétek az érzéseiteket a legközelebbi személyeknek. Öleljetek, szeressetek, csókoljatok sokat – akár erre a mixre is! 🙂
A MIX:
TRACKLIST:
1. Rodrigo Amarante – Tuyo (Narcos Theme Song)
2. L’Impératrice – Sonate pacifique
3. Moderator – Words Remain
4. Anatu – Bleach (Til Kolare Remix)
5. Worakls – Coeur de la Nuit
6. N’to – La Clé Des Champs
7. Teho – Live It
8. Monolink – Sirens
