A hétvége hozta a mínusz fokokat, a szelet, de a partizás utáni vasárnapi nehéz ébredést is. Ezek ellensúlyozására a legjobb gyógyír a Vikkendhouse zenés összeállítása, amely ma a hetvenkettedik epizódjával jelentkezik!
Fotók: Ugróczky István
Rég várt epizód ez a mai. A Vikkendhouse 72. szelektora druszám és soul mate-em, Gőgh Ákos, alias Oggy.
Emberünk nem csak túlontúl tehetséges dobos, aki párhuzamosan három különböző stílusú bandában nyomja, de a hazai kultúra lelkes támogatója is. Igényes zenefogyasztó, aki ha teheti, szinte egy percet sem tölt zenehallgatás nélkül. Ezt jelzi az éves Spotify-jelentése is, amely szerint 2018-ban 32.000 percig kutatta és hallgatta kedvenceit az online platformon.
A mai mix, mely Oggy kedvenceiből áll, a céltábla közepébe talált. Rendkívül élvezetes, progresszívan felépített összeállítás, melyben tökéletes harmóniában van a trip hop, a jazzes-funkos hangzás, a progresszív és az igazi svéd extrém metál.
Most képzeletben kísérjük végig Ákost az úton, amelyet bejárt a zenével, és hallgassuk meg a mixet a 8 abszolút kedvenc zenéjéből.
Sziasztok, kedves zenehallgató nemzedék. Gőgh Ákos volnék Gútáról, grafikus és dobos zeneőrült. Jelenleg szabadúszó grafikusként tevékenykedem és emellett három különböző stílusú zenekar dobosa vagyok: túlontool (rap-rock/metal), Last Blues Band (blues, rock), Gorlo Volka (alter, pop). Nagyon megörültem a felkérésnek, hogy bemutathatom a világomat nektek, mivel nincs olyan nap, hogy ne hallgassak zenét.
Hány éves korodban ejtett rabul a zene?
Amióta az eszemet tudom, jelentős szerepet tölt be a zene az életemben. Apukámnak köszönhetően már pár évesen a Pink Floyd, Michael Jackson és Dire Straits lemezeire csorgattam a nyálam. Ezt követően a fő influenszerem a szomszéd Peti volt, aki sorba játszotta fel nekem kazettára a Prodigy és a Linkin Park albumait, de tesómnak hála betekintést nyertem a 90-es évek popkultúrájába is. Körülbelül 8-9 éves lehettem mikor megkaptam az első két saját ízlésű kazettámat, ami a The Offspring – Americana és a Gorillaz – 2001 c. albumok voltak.
Milyen zenei irányzatokkal folytatódott ez a korszak?
Ahogy látszik is, mindig is sokoldalú voltam zeneileg, de mindig is a keményebb téma vonzott. Szerettem az innovatív irányzatot, de apu lemezei megadták a klasszikus vonalat.
A digitális, mp3-as forradalom még távolinak tűnt akkor. Te milyen hanghordozón gyűjtötted a kedvenceidet?
Rengeteg kazettám volt.
Volt, hogy az anyu buzdító kazettáit ragasztottam le és játszottam rájuk át haveroktól zenéket! 😀
Furcsállta is, hogy valahogy fogy a gyűjteménye. Elég későn lett CD-lejátszóm és még később PC-m internettel, szóval van egy rakás kazettám, amin a serdülőkorom nagy „nótái” vannak. Köztük a Blade II soundtrackja, azon megtalálható Cypres Hill-től kezdve a Massive Attack-on át Fatboy Slim-ig minden. Rongyosra hallgattam ezeket.
Ízléses zenefogyasztóként ismertelek meg. Te hogy jellemeznéd a stílusodat? Miket hallgatsz most?
A jelenleg hallgatott zenéim lényeges részét a progresszív metál fedi le, de emellett rengeteg más stílust is hallgatok. Talán a legkiemelkedőbb a trip hop és az új fúziós jazz. Szeretem az összetett zenéket, amik igényelnek egy kis odafigyelést.
Te mint zenész, hogy látod a szlovák, illetve a magyar kortárs zenei szcénát?
Elég nehéz dolguk van a zenekaroknak manapság a környéken, mivel sajnos egyre kevesebb ember jár kisebb, „noname” fellépők koncertjeire az új zenéért. Emiatt sok zenekar nem jut ki a próbateremből, mert nincs igény a zenéjükre, így a klubok is sorra bezárnak . Ez sajnos összefüggésbe hozható az emberek anyagi helyzetével, de a komfortzónától való elrugaszkodással is. Havonta több koncertet meglátogatok, én is főleg nagyobb nevekért utazok messzebbre, de járok kisebb koncertekre is, ahol igyekszem támogatni a helyi zenészeket, mivel tudom, hogy szükség van az ösztönzésre. 🙂
Ki a három abszolút kedvenc előadód, és azok milyen hatással vannak rád?
Kb. tizenegy-két éve mutatta meg drága Kristóf barátom a Meshuggah svéd math-metal zenekart, amely azóta minden évben a legtöbbet hallgatott előadóm. Imádom a zenéjüket és mint dobos, a témáik nagyon fejlesztenek is. A második kedvencem a Porcupine Tree. Ők is összetettebb zenét játszanak és szintén a dobos skilljeimet gyarapítják. Másik második kedvencem a Massive Attack. Náluk az érzelmek átadása nagyon erős. Volt szerencsém kétszer átélni azt a hatalmas audiovizuális érzelmi sokkot. Ezek voltak az életem eddigi legjobb koncertjei.
Mi alapján válogattad össze a zenéket a mai mixhez?
A mai mixet szerettem volna úgy összeállítani, hogy a hallgatók betekintést nyerjenek a stílusomba, ami összehozza a laza, emészthető nyugis zenét az összetett agresszív progmetállal. Lehet sokaknak kusza lesz a sok stílus, de ez vagyok én. 🙂
ÜZENET A MIXHEZ:
Tudom, hogy nem mindenki fog eljutni a dalok végére, de szerettem volna szemléltetni, hogy miből is tevődik össze az agyam! Remélem azért inspiráló lesz a zenei sokszínűség. Jó hallgatást kívánok, és támogassátok a zenészeket!
A MIX:
TRACKLIST:
1. Emil.Rulez! – Kerti parti
2. The Cat Empire – Two Shoes
3. Massive Attack – Karmacoma
4. Dday One – Aquarius
5. Yussef Kamaal – Strings of Light
6. Snarky Puppy – Lingus (We Like It Here)
7. Porcupine Tree – Blackest Eyes
8. Meshuggah – Dancers To A Discordant System
