Az interjú egy részletét a Mert nőnek lenni jó közösséggel való együttműködésünk révén közöljük.
Szerző: Mészáros Krisztina
Három éve áll a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának élén, dékánként. Mi, Szlovákiában élő és tevékenykedő magyar nők Bárczi Zsófiát mégis inkább a tudományos, irodalmi munkássága kapcsán ismerhetjük, pedig kiemelten figyelhetnénk rá, akár példaképként is, hiszen anyaként, feleségként funkcionál ebben a komoly pozícióban. Hogy miért emelem őt példaképeim közé, milyen ember, hogyan tud működni, milyen a jelleme, a következő beszélgetésben kiderül!
Ez a munka, ez a vezetői pozíció, amelyet három éve magadra vállaltál, mit okoz egy családanya életében?
Az én gyermekem 16 éves most, önálló személyiség. Az igazság az, hogy dékánhelyettesként sem dolgoztam kevesebbet mint most, így a családom hozzá van szokva, hogy folyamatosan csinálok valamit. Én úgy tudom megoldani ezt, hogy az életem egyes szakaszaiban bizonyos szerepeim előtérbe kerülnek, míg mások marginalizálódnak. Nem tűnnek el teljesen, mégis, adott időszakokban kevésbé lényegesek. Nagyon erősen tudok hierarchizálni, például a háztartás vagy főzés kapcsán is így vagyok. Tudatosítom, mi miért van.Néha rendkívül elégedetten hátra tudunk dőlni a férjemmel együtt a rendetlen lakásban vasárnap, egy intenzíven végigdolgozott hét után, és nem érezzük szükségét, hogy a néhány szabad óránkat háztartási tennivalókkal töltsük ki. Valamelyikünket aztán egy ponton túl elkezdi zavarni, és találunk erre is időt. Különben próbáljuk szétosztani a feladatokat, a férjem is nagyon elfoglalt, így sokszor a lányom segít.
Mennyire volt tudatos nálad a karrierépítés? Az anyasági szabadságod után intézményi elvárás volt, hogy fejleszd tovább magad, képzett oktatóra volt szükség. Mennyire tudtad merre tartasz?
…