A cikk egy részlete az f21.hu-val folytatott együttműködésünk nyomán kerül közlésre. Szerző: Ilyés Alex
A robotika és a Mesterséges Intelligencia kutatása ma már teljes mértékben átszivárgott a popkultúra terepére. Számos televíziós sorozat, egész estés film és szórakoztató irodalmi alkotás témája. Jelen cikkben ezeket megemlítve igyekszem kielemezni, mi is valójában a robotika, és milyen kihívásokkal kell számolnia az elkövetkezendő években.
A robotika mai helyzete még nehezen átlátható. A laikus szemek nem is igazán érthetik, hol is tart valójában a Mesterséges Intelligencia (továbbiakban: AI, mint Artificial Intelligence) fejlődése. Nem is olyan rég még arról olvashattunk, hogy Szaúd-Arábiában állampolgárságot kapott egy robot hölgy. Három éve az AlphaGo szoftver nem várt módon legyőzte a Go bajnokát, amely játékról azt jósolták, hogy túl intuitív ahhoz, hogy egy AI elsajátíthassa. Meghökkentő hírek születtek egy képfelismerő szoftverről, amely ~70%-os biztonsággal képes volt megmondani képen látott emberek szexuális orientációját. Mindeközben a keményvonalas kutatásokban a gépi tanulás legnagyobb áttöréseit láthatjuk, valamint olyan science-fictionbe illő találmányok valósulnak meg, mint a távolról irányítható robottestek (lásd: Avatar).
Vajon mindez azt jelenti, hogy a robotinvázió már a nyakunkon, és itt kopogtat a világvége? Korántsem. Az emberiség kultúrtörténete során mindig hajlamos volt túlbecsülni saját generációjának innovációit, és különös bűntudattal viszonyulni azokhoz. Mircea Eliade (2014) munkájában a világ vallásait hasonlította össze, évszázadokon át. Az ősi törzsek babonáiból az derült ki, hogy a gabona- és gyümölcstermesztés első megjelenései ezeknél az ősi civilizációknál különböző istenek ellen elkövetett bűnökkel és bűntudattal fonódtak össze. Később, mikor ez már bevett mesterség volt, az ércek bányászata és kályhában való hevítése jelentette az innovációt, mely szintén bűntudatot és a kovács faluból való kiközösítését eredményezte. Nem nehéz észrevenni a párhuzamot az AI kapcsán felmerülő bűntudattal és aggodalmakkal a „szent” élet lemásolhatatlanságának megszegése kapcsán. Persze, még ha a jövő igazolni is fogja a törekvéseket, ez nem mentesítheti a kutatókat a felelősség alól. Max Tegmark Life 3.0 című könyvében definiálja ezt a felelősséget, valamint az AI mai állását, és a legfőbb kihívásokat.
…
A teljes cikk elolvasható az f21.hu-n.
