Arany “pofa”

A cikk megjelent a Klikk Out 2019/03. számában.

Bármilyen versenyről is legyen szó, mindegyik hatalmas felkészülést, gyakorlatot, odafigyelést és összpontosítást igényel! Hatalmas tisztelettel neveztünk be Betyártanyánkkal immár harmadszor a XII. Mangalicafesztivál főzőversenyére. Gondolta volna a fene, hogy így fog elsülni…

Én, Mundi Jóska Nemeshódosból gondoltam egy nagyot, és már harmadik éve neveztem be a Betyártanyámmal a budapesti Mangalicafesztivál főzőversenyére. Őszintén szólva az első két évben csak tapogatózásképpen voltunk jelen, ám sasszemekkel figyeltem a főzőcsapatok szokásait, ízleltem ízvilágukat és próbáltam jómagam is a legjobb tudásom szerint elkészíteni az általam főzött ételt. Amennyiben dobogós helyezést értem volna el, örömömben biztosan körbemosolyogtam volna a fejemet. Sajnos két alkalommal ez nem sikerült, így közel egy éven át készültem az idei főzőversenyre!

Rengeteget agyaltam azon, hogy vajon milyen étellel tudnám elcsábítani a zsűritagok ízlelőbimbóit, úgyhogy tematikailag és ízvilágban is megfelelő étket varázsoljak a tányérra.

A rengeteg főzőverseny közül ez a verseny az egyik, ahol nagyon kemény szakmai zsűrivel akad dolgunk.

Lássátok csak:

Vajda Pierre – gasztroesztéta, ételkritikus a Dining Guide Év Étterme Díj zsűrijének elnöke, a TOP 100 étteremkalauz vezető kritikusa és szerkesztője

Anger Zsolt – Jászai Mari-díjas színész, pop up séf

Litaszki Zsolt Henrik – Magyarország egyik legismertebb séfje, jelenleg a Gundel étterem executive séfje

Viktor Segal – Bocuse d’Or Akadémia-coach, gasztronómiai tanácsadó.

Igen, sok helyen van főzőverseny! Még a Nemeshodosi Nagy Lakomán is! Ám ilyen szakmai zsűri nagyon ritkán verődik össze Magyarországon is, nem még szerény Csallóközünkben…

Mivel a főzőversenyen nomád körülmények közt kell elkészíteni az ételeket, így nagyon oda kell figyelni arra, hogy a választás egy olyan ételre essen, amelyet el lehet készíteni szabad tűzön, bográcsban vagy tárcsában, mindenféle elektromos kütyük használata nélkül. Úgy gondolom, hogy ez a feladat sokkal nehezebb, mintha ellenőrzött körülmények közt egy flúgosan felszerelt konyhában történne.

Hogy mit is főztünk…? 

Fehérboron párolt mangalicapofa, friss tormás-petrezselymes burgonyapürével, tökmagolajon pirított erdei gombával.

A zsűri több alkalommal is szemügyre vette a csapatokat, figyelték az elkészítési folyamatokat, az alapvető higiéniai feltételek betartását, egyben értékelték a megjelenést,a jókedvet és természetesen elsősorban az étel ízvilágát, összetételét, kinézetét.

Az eredményhirdetésre délután három óra körül került sor. A közel húsz csapat tagjai nagyjából negyvenfajta ételt készítettek, így a választék jó bőséges volt! Pörköltek, gulyások, sültek… Szinte minden elkészítési folyamat megtalálható volt a kínálatban.

Az eredményhirdetéskor, csak úgy csendesen, némán vártuk, hogy hátha sikerült elnyernünk ételünkkel a zsűri tetszését. Különdíj, negyedik, harmadik, második díj… Mind kiosztva! Gondoltam, majd jövőre újra próbálkozom…:-(

Amikor meghallottam, hogy Nemeshódos, még akkor sem voltam biztos benne, hogy mi lennénk a nyertesek, hiszen Tóth Szilárd barátom is indult a versenyen, ám amikor kiejtették a BETYÁRTANYA nevét, csak úgy összenéztünk a párommal, és örömkönnyekkel futottunk fel a színpadra az elismerésért, az első helyezésért, a kupáért, amely pályafutásom alatt az egyik legnagyobb szakmai elismerés és egyben a legnívósabb is számomra!

Egy ilyen szakmai zsűri választása után győztesen végezni nem egyszerű dolog! Nagyon hosszú beszélgetések, ismerkedések és barátságok kötődtek e nagy napon, ám ami a legfontosabb, hogy szülőfalum és a Betyártanya nevét egy életre aranyozottal beírtuk a Mangalicafesztivál főzőversenyének nagykönyvébe, és Budapest szívében, ha röviden is, de Nemeshódost és a Betyártanyát skandálták a kedves vendégek… 🙂

Hozzászólások lezárva.

Ez a webhegy sütiket hassznál, hogy javítani tudjon a felhasználói élményen. Elfogadás Tovább