Sokáig kerülgettem, mint macska a forró kását, pedig alapműnek számít az egyetemes magyar irodalom gazdag tárházában. Az író korrajzai élethűen adják vissza a történelmi eseményeket, és bemutatják a magyar nemzet élethelyzeteit. Jókai Mór most terítékre kerülő regénye, Az arany ember egy kicsit kilóg ebből a sorból, mert az elmondottakon túl beleszőtte saját szerelmi életét – annak kettősségét –, valamint a maga romantikus és szentimentális lényét is. Ez ugyan nem először történt meg, de ennyire szabadon talán még egyik írásában sem találkozhattunk vele.
Nem csoda hát, hogy saját bevallása szerint ez a legkevesebb regénye. Minderről az „Utóhangok Az arany ember-hez” című kiegészítő fejezetben szól az olvasóhoz, ahol az is kiderül, ki és mi ihlette a regény megírásában. Az alapötlet nagynénjétől, Szűcs Lajosnétól származik, akivel egy alkalommal a Kisfaludy gőzösön utazott Balatonfüredről Siófokra. A Balatonra vihar csapott le, csupán Szűcsné és az író maradtak a hajó fedélzetén, miközben Jókai nagynénje egy történetbe kezdett. Ebből kiindulva építette fel a regény cselekményét, amelyhez újabb személyeket és sztorikat alkotott.
Tímár Mihály, a címszereplő figurájában saját magánéleti problémáit is megfogalmazta.
Az elvágyódás és a kiábrándultság motívuma Jókai művét, a magyar romantikus próza egyik legkiemelkedőbb alkotásán túl, az első magyar szecessziós stílusú regényévé emelte. Miután megromlott a házassága Laborfalvi Róza színésznővel (róla formázta meg Athalie-t), beleszeretett gyámleányába, Lukanics Ottiliába.
A titkos szerelem szomorúan ért véget, Ottilia meghalt tüdőbajban, személyét a regényben Noémi alakítja. Jókai továbbá leírja benne a Balatonhoz való vonzódását, és mert gyermekkori élménye volt a dunai hajózás világa, ebbe a közegbe helyezte a cselekmény egy részét.
Szülővárosát, Komáromot az ott eltöltött évek hatására választotta regényének egyik helyszínéül.
Van még itt egy misztikus hely, a Senki szigete, korábban szintén létező terület volt Orsovához közel, az Al-Dunán. Nevét onnan kapta, hogy sem Magyarországhoz, sem Törökországhoz nem tartozott. Az Ada Kaleh néven is ismert sziget létezéséről Frivaedszky Imre természettudós által értesült.
Napjainkban hiába keresnénk a térképen, mivel a Vaskapu vízi erőmű építésekor az egész szigetet vízzel árasztották el. Tímár Mihály látogatásait a Senki szigetén az író gyámleányával való találkozásai ihlették, melyet a tragédia helyett szerelmi beteljesülésbe helyezett át. A regény öt részből áll, amiben Jókai a Szent Borbálát, Timéát, a Senki szigetét, Noémit és Athalie-t „mutatja be”. 1962-ben megfilmesítették, azonban a cselekmény eléggé felületesen és leegyszerűsítve mutatkozik meg benne. Én inkább a könyvet ajánlanám elolvasásra…
∗∗∗
A regény elején megismerkedünk a Vaskapuval, az azon hajózó Szent Borbálával és utasaival: Tímár Mihály hajóbiztos, Trikalisz Euthym „görög kereskedő” és lánya Timéa, valamint a legénység tagjai. A hajón búzát szállítanak, mely Tímár tulajdona. A Szent Borbála előbb viharba kerül, majd egy török hadihajó követi. Később kikötnek a Senki szigetén, ahol Teréza asszony él lányával, Noémivel. Trikalisz Euthym felfedi, hogy ő valójában a török szultán főembere, és neve Ali Csorbadzsi, majd öngyilkos lesz. Lányát vagyonával együtt Tímárra bízza. A Szent Borbála léket kap és elsüllyed. Tímár kimenti az ezer aranyat tartalmazó ládikát, és mentőcsónakon elindulnak Komárom felé.
Komáromban Brazovics Athanáznál hagyja Timéát. Tímár kiemelteti az elsüllyedt búzát, közben egy vörös félholdas zsákban kincseket talál. Bécsbe utazik, ahol bejelenti, hogy igényt tart a levetinci birtokra, amit meg is kap a nemesi címmel együtt. Timéa sorsa nem alakul jól a Brazovics házban, Athalie folyton gúnyt űz belőle. Brazovics minden vagyonát elveszíti, majd szívinfarktusban meghal, ezért Athalie esküvője elmarad. Tímár Mihály megveszi a Brazovics házat, megkéri Timéa kezét, majd a szerepek felcserélődnek, ezután Athalie lesz Timéa cselédje. Mivel a lány csak hálából ment férjhez, Tímár élete egyre boldogtalanabb lesz, és sokat eljár otthonról.
A Senki szigetére is ellátogat, ahol Noémi bevallja neki, hogy szerelmes belé. Hazaérve Timéára bízza minden üzleti ügyét, és a szigetre költözik. Fél év után honvágyat érezve elutazik a levetinci birtokra. Komáromba érve a feleségének adja a családi kincseket, majd télen a gazdaság ügyeivel foglalkozik. A szigetre csak tavasszal megy vissza, ahol egy kisgyereket talál a két nővel.
Mihály tífuszt kap, a gyerek pedig meghal torokgyíkban. Gyógyulása után hazautazik, majd balatoni kastélyában elhatározza, hogy véget vet kettős életének. Újra elmegy a Senki szigetére, ahol megint egy kisfiú várja, a neve Dódi. Befejezi a korábban megkezdett házépítést, Teréza asszony meghal, és egy névtelen sírba temetik. Komáromban Athalie hűtlenséggel vádolja Timéát. Fény derül egy titkos folyosóra, melyen keresztül Tímár kihallgatja felesége és Kacsuka beszélgetését, azonban kiderül, Timéa mindvégig hűséges maradt férjéhez. Ezután Krisztyán Tódor – mint már oly’ sokszor –, bosszúságot okoz Tímárnak.
A balatoni kastélyban meg is zsarolja Mihályt, aminek dulakodás lesz a vége. Tímár öngyilkos akar lenni, de Krisztyán holttestére bukkan, és elhatározza, hogy elmegy a Senki szigetére, ahonnan soha többé nem jön haza. A holttestet Tímárénak vélik, majd eltemetik.
Egy év után, amikor letelik a gyász, minden akadály elhárul, hogy Timéa és Kacsuka egybekeljenek. Tímár a kis Dódival irat egy levelet, melyben figyelmezteti Timéát a titkos folyosó kilétéről. Athalie meg akarja akadályozni az esküvőt, és altatót tesz az italokba. Athalie a titkos folyosón keresztül beoson Timéa szobájába, hogy egy tőrrel leszúrja.
A sikolyra Zófia felébred, és közbelép, Athalie pedig elmenekül. Büntetése alól nem tud kibújni, de előtte még közli Timéával, hogy Tímár Mihály életben van, mivel a titkos folyosóról csak ő és Mihály tudott. Amikor Timéa meggyógyul, egybekelnek Kacsuka őrnaggyal.
Negyven év múltán az író ellátogat barátjával a Senki szigetére, ahol körülbelül negyvenen laknak. Az öregek ráveszik Jókait, hogy írja meg történetüket…
(Roberto)
