Tele az életünk hashtagekkel. Legalábbis az, amit virtuálisan élünk. Próbáljuk szűken, pár szóval megfogalmazni, ami épp foglalkoztat. A #hashtagirodalom tele van okos marketinghúzásokkal arról, hogyan is kell a maximumot kihozni egy-egy hashtagből.
Remek útja ez annak, hogy a mindenféle kereslet találkozzon a mindenféle kínálattal.
De most nem erre gondolok! Inkább arra, ami a taggelés után következik. Nyomot hagytunk – mert ugye kétségkívül nyomot hagytunk, még ha virtuálisan is –, de mi magunk milyen nyomot, kinek a nyomát követjük? Amikor egy hashtagre, egy témára rábökünk, annak a részévé tesszük a magunk fényképét, ezáltal formálva is az egésznek a lényegét.
Teljesen helyénvaló itt azt a kifejezést használni: a választott tömeghashtag rányomja a bélyegét a magunk bejegyzésére. Mert bizony rányomja a bélyegét, ez nem kétséges. Többnyire ez is a cél a választáskor. Ennek hatalmas előnye pedig, hogy a különféle képek és bejegyzések ebben az egy gyökér-hashtagben találkoznak és egy tarka csoportot alkotnak.
Érdemes tehát nem csak a tageket kiválasztani, hanem rá is kattintani, hol is landolt pontosan a bejegyzésünk.