Erre megérte várni – Bosszúállók: Végjáték

Kritika

A cikk egy részlete az f21.hu-val folytatott együttműködésünk nyomán kerül közlésre.

Szerző: Nagypál Levente

Egy évvel Thanos csettintése után újra beültünk a moziba, hogy lássuk, milyen utóhatással járt a globális katasztrófa. Az MCU legújabb darabja megváltoztatott mindent, amit eddig az univerzumról hittünk. Olvasd el spoilermentes kritikánkat!

Nem köntörfalazok, a Végjáték az egyik legjobb képregényfilm, amihez eddig szerencsém volt. Több tekintetben is tökéletesnek nevezhetjük, és összhangjában maguk a részletek nemcsak hogy megállják a helyüket, de gyönyörködtetnek és szórakoztatnak is.

A történet a csettintés utáni pillanatokban veszi fel újra a fonalat, tehát a Végtelen háború közvetlen folytatásának tekinthetjük. A megmaradt Bosszúállók azon fáradoznak, hogy megbosszulják és visszacsinálják az Őrült Titán munkáját. A film cselekmény szerint két részre bontható, az első kettő és az utolsó egy óra jelenetei alkotnak egy nagy koherens egészet. Sorsdöntő cselekményekre számítottunk, a játékidő pedig dugig van ezekkel. A három óra rengeteg lehetőséget nyújtott, amit az alkotók maximálisan ki is használtak, nincs olyan momentum, ami gyengébb lenne a többinél. Már elidőzhetünk szinte az összes karakteren, akik eddig csak a háttérben asszisztáltak, most nagyobb szerephez jutottak (pl. Clint Barton vagy Nebula). Szívvel és méltósággal bántak minden szereplővel. Az előzetesek alapján sokan gondolhatták úgy, hogy a Russo tesók minden töltényüket ellőtték, de megnyugtatok mindenkit, a Végjátékrengeteg meglepetést tartogat. A közlemény, amely szerint az előzetesben látható jelenetek a film első 20-30 percéből származnak, kamunak bizonyult, hisz a film végi jeleneteket is viszontláthatjuk. Ahogy a Végtelen háborúnál, úgy itt is pár helyen megváltoztatták a kedvcsináló képkockáit.

A teljes cikk elolvasható az f21.hu oldalán.

Hozzászólások lezárva.

Ez a webhegy sütiket hassznál, hogy javítani tudjon a felhasználói élményen. Elfogadás Tovább