Világépítés à la Martin, avagy itt is mindenki magyar(?)

Ebben a hónapban utolsó részéhez ér sokunk kedvenc sorozata, a méltán ismert és elismert Game of Thrones. Hosszú kihagyás után a rajongók nagy örömére április közepén megjelent a széria utolsó, nyolcadik évada, és mire már megörülhettünk volna a rendszeres Martini csavarforgatagnak, addigra a végéhez is érkeztünk.

Az írás megjelent a Klikkout 2019/5. számában.
Fotó:Jojo Samek
Grafika: Gocoň Laci

A sorozat több szempontból is formabontóra sikeredett, végre valahára valaki megfogta a fantasy műfaját, és erélyes seggberúgásokkal kitoloncolta azt Tolkien árnyékából úgy, hogy közben egy főhajtással sosem volt rest adózni a tiszteletreméltó epikus ős előtt. A sorozat első évadának ihletője, a ’90-es években megjelent George R. R. Martin által fémjelzett Tűz és Jég dala című regénye már magában is hatalmas kasszasikernek bizonyult, de végül az HBO által készített sorozat volt az, ami az abszolút világhírt meghozta.

Köszönhetően annak, hogy a Trónok Harca egyöntetűen fürdőzik a nagyközönség és az emberiség feltétel nélküli szeretetében, a karaktereket és a történeteket illetően rengeteg elmélet született már, és természetesen mi magyarok sem maradhattunk le,

szaunamaraton

konkrétan weboldalak tömkelege foglalkozik azzal, hogy erőszakkal bebizonyítsa nekünk, márpedig a magyar történelem ihlette a Trónok Harcát.

Fontos leszögeznünk, hogy bár egy mű szempontjából, legyen az regény, vers vagy akár dalszöveg, teljességgel lényegtelen információ kell legyen számunkra a szerző személye vagy a szerző ihletének eredete. Legfeljebb mellékes érdekességként jegyezhető meg az információ.

A valódi értéket a szerző kreativitása, történetvezetése jelenti. Az emberi agy, még az írók agya is, bizonyos korlátok közt képes dolgozni. Teljességgel lehetetlen megteremteni egy olyan világot, ami nem hasonlít semmihez, amit eddig ismerünk.

Martin is bevallottan merítkezett regényeinek megírásakor a történelemből, de erős túlzás lenne részünkről azt állítani, hogy csak és kizárólag a magyar történelmet vette alapul.

De lássuk, mit hozhatunk fel az állítás alátámasztásáért!

Martin, mint az egy interjúból később kiderült, tudatosan magyar nevet adott néhány karakterének. Gondoljunk csak Sandor Clegane-re, Boros Blunt-ra vagy Janos Slynth-re. Ugyancsak az elméletet igazolandó szokták felhozni annak ötletét is, hogy az Elsők érkezése Westerosra tulajdonképpen a honfoglalás, valamint, hogy a vadkeleti lovas nép, a dothraki tulajdonképpen a hunokat jelenti. Végül, ez utóbbit még maga Martin sem tagadta, tényleg a hunokról mintázta a dothraki népet, viszont más kérdés, hogy történelmileg a hunoknak és a magyaroknak semmi köze nincs egymáshoz.

De találunk a történetben királygyilkos vadkant, amiről a magyar történelemben Imre herceg és Zrínyi is tudnának mesélni, találunk párhuzamot a magyar, szintén gyermekein keresztül uralkodni próbáló Kotromanic Erzsébet és a Trónok Harca Cersei-je közt is.

Akárhogy is vesszük, sok eleme rávetíthető a magyar történelemre, de ettől függetlenül még nem jelenthetjük ki, hogy konkrétan rólunk íródott, hisz ugyanennyi vagy sokszor még több párhuzam felfedezhető más népek történelmével is.

Épp ezért is olyan összetett és bonyolult Martin világa, mert annyira életszerű, hogy legyen az bármennyire is fantasztikus irodalom, szinte a történelem igazolja. Viszont, ha nem is konkrétan a magyar történelemhez hasonlít, arra már jó volt, hogy arra késztessen néhány embert, hogy megismerje azt!

Bravó, Martin!

 

Ez a webhegy sütiket hassznál, hogy javítani tudjon a felhasználói élményen. Elfogadás Tovább