Ha az ember fia játéküzlet tájékára merészkedik, valamelyik polcon biztosan szembe találja magát a Montessori fejlesztő játékokkal. Miről van szó pontosan?
Maria Montessori 1870-ben látta meg a napvilágot Olaszországban. Érdeklődését már fiatal korában a természettudományi tantárgyak kötötték le, rajongott a matematikáért. Majd az orvosi pályára került, érdemes róla tudni, hogy olasz egyetemen elsőként szerzett diplomát nőként. Kutatásainak tárgya első ízben gyógypedagógiai jellegű volt, fogyatékos gyermekek gyógyításával foglalkozott.
1907-ben, Rómában megalapította a Casa dei Bambinit (Gyermekek házát), melyben módszereit egészséges óvodás korú gyermekeken alkalmazta. Hamarosan az egész világ nagy érdeklődéssel figyelte tevékenységét, s eljutott a híre a határokon, sőt, még tengeren túlra is.
-től szervezett először nemzetközi tanfolyamokat, melyen ismertette a nagyközönséggel megfigyeléseit és módszereit. Ez megalapozta a Montessori iskolák elterjedését Európában és Amerikában egyaránt. 1936-ban Amszterdamba, majd a világháború idejére Indiába költözött, 1946-ban tért vissza. Idős kora ellenére a tudományos élet aktív tagja volt, számos nemzetközi konferencia díszvendégeként szerepelt. 82 éves korában, Hollandiában hunyt el.
Érdekesség a magánéletéről, hogy élete során egy fia született egy titkos viszonyból. Gyermekét a szülei nyomására, de saját elhatározásból örökbe adta. A fia a későbbiekben, felnőtt korában tovább vitte édesanyja filozófiáját és módszerét, sőt, ő maga is továbbfejlesztette egyes téziseit.
Elmondhatjuk, hogy Maria Montessori munkássága elementáris erővel változtatta meg az akkori pedagógiai-nevelői szemléletet, s hatása a mai napig óriási.
1. Szabadságra, önállóságra nevelés
A felnőtt, a pedagógus csak passzív résztvevője a cselekvésnek. Kezdeményez, tanácsot ad, célja, hogy a gyermek aktívan kivegye a részét problémamegoldásból, melynek folyamata maga a tanulás.
A megfelelő környezet, az elérhető polcok, a letisztult környezet adják a lehetőséget, hogy a gyermek felfedezzen. Érdemes a Google segítségét hívni, kikeresni egy Montessori-elv alapján berendezett gyerekszobát vagy óvodai helyiséget. Teljesen más, mint amihez az ember szeme hozzászokott.
Mennyi a megfelelő? Pont annyi, amennyire a gyermeknek szüksége van, hogy tovább tudjon alkotni, keresni, kutatni a megoldásokat. Maria Montessori így nyilatkozik: „Soha ne segíts a gyereknek egy olyan dologban, amiről ő úgy gondolja, hogy ő is meg tudja csinálni.”
Fontos szabálynak számít, hogy a gyermek olyan feladatot kapjon, ami a fejlettségi szintjének megfelelő. Az állandó kudarc ugyanis elkedvetleníti a gyermeket a problémamegoldástól. A másik oldalon azonban a rutinfeladatok nem hozzák meg a kellő inspirációt a gyermek számára, így azok unalmassá válnak, így nem érzi a kihívást.
Azt hiszem, ez elég egyértelmű. Mászni, kúszni, ugrálni, mérleghintázni, mozgásban lenni. Érdekesség, hogy a Montessori-elvű intézményekben szabad a mozgás a tanítás alatt, sőt pihenniük is szabad a gyermekeknek, ha valóban elfáradtak.
ÉRDEKESSÉG:
Ha érdekel Maria Montessori érdekes és kacifántos életútja, a Youtube-n megtekinthető az Egy élet a gyermekekért c. film.
