A cikk megjelent a Klikk Out 2015/05. számában. Előfordulhat, hogy a cikk némely részei már nem aktuálisak, az eredeti hangulatának és üzenetének megőrzése céljából viszont nem módosítottunk rajta.
Héger Károly 1973-ban került a dunaszerdahelyi Népművelési Központ élére. Előtte a pozsonyi Csemadokban dolgozott, s ezt a munkáját szerette volna itt is folytatni az adott lehetőségek és körülmények között.
Előzmény: Duna menti emlékek Mesevárossá lett Dunaszerdahely
Milyen viszonyok uralkodtak a ’70-es évek elején a népművészet terén, hogyan működtek a mozgalmak?
Akkor a virágkorukat élték a népművészeti mozgalmak, és nekem az volt a nézetem, hogy el kell osztani a magyar rendezvényeket úgy, hogy ne legyenek egy helyen. Ha Komáromban vannak a Jókai Napok, elégedjünk meg azzal. Valamilyen szerencsés oknál fogva a járás óvónői felkarolták a bábmozgalmat és egymás között versengtek azért, hogy mindenkinek legyen bábcsoportja. S ezek összhangban voltak az én törekvéseimmel, meg az itteni emberek szorgalmával és a szaktudásával. Ez jó alap volt arra, hogy országos mozgalom induljon.
Emlékszik a kezdetek kezdetére, hogy kik voltak ott, amikor eldőlt, hogy megszületik a fesztivál?
Volt egy gyűlés az irodámban, akkor ott volt Tóth Sanyi, Szigeti Laci, Tóth Laci, Kopócs Tibi és megbeszéltük, hogy valamit szeretnénk csinálni, egy országos rendezvényt létrehozni Dunaszerdahelyen. Arról beszélgettünk, hogy egy bábfesztivált kéne csinálni, mert akkor még csak a bábozásról volt szó, hiszen több mint 30 bábcsoport működött már akkor a járásban. Először arról ment a vita, hogy nevezzük el. Csallóközi Nyár, volt ilyen is… de nem volt jó, mert mi nem csak csallóközit akartunk, de országosat. Mondtam, hogy legyen Duna Menti Tavasz. A Duna mente jó elnevezésnek tűnt, nem kellett attól tartani, hogy valaki nem onnan van, mert aki Királyhelmecről jött, az is a Duna mentéről érkezett. Végül mindenki beleegyezett. Aztán kellett volna valami embléma. Mivel Kopócs Tibi is ott volt, megbíztuk, hogy készítsen egy emblémát és egy plakáttervet, mi azt kifizetjük.
…és így 1976-ban megrendezésre került az első Duna Menti Tavasz?
Nem, mert az első bábfesztivál már 1973-ban volt. Ez még akkor nem a Duna Menti Tavasz volt, de annak az elődje, az első lépés arra, hogy kiszélesítsük az itt már virágzó bábmozgalmat országos jellegűvé. Ez járási rendezvény volt.
De aztán 1976-ban országos szintűvé nőtte ki magát. Mit szól hozzá, mi lett a „gyermekből”?
Mindig azt mondtam, nem könnyű megszülni egy gyereket, de felnevelni nagyon nehéz. S ezt a nehéz munkát kellett valakinek vállalni, mi pedig abba a szerencsés helyzetbe kerültünk, hogy Huszár Lacinak szívügyévé vált, és ő ezt csinálja. Végtelenül hálás vagyok neki és örülök annak, hogy felvállalta ezt a feladatot, hogy azóta is biztosítja az anyagiakat hozzá, és mindent, ami kell egy ilyen fesztivál megrendezéséhez.
