Fotó: Milan Vrábeľ
A csernobili atomerőmű katasztrófájáról bizonyára mindenkinek van véleménye. Aki már megélt egy bizonyos kort, saját bőrén tapasztalhatta a letűnt rendszer sajátosságaként értelmezhető információ-visszatartást és ferdítést, aki pedig akkoriban vagy utána született, annak szülei, családtagjai mesélhettek róla. A Klikk Out megkérdezett néhány személyiséget arról, hogyan tekintettek erre a rettenetes cselekményre, néhányuk pedig véleményt tudott formálni az HBO-nak a témában készített játékfilmsorozatáról is. Főszerkesztőnk, Poór Tibor már megosztotta véleményét a 33 évvel ezelőtti katasztrófáról (ITT olvasható), ezúttal pedig a Csernobil c. sorozatról teszi meg ugyanezt.
POÓR TIBI
Nem akarok belemenni a más sorozatokkal való összehasonlítgatásba, de általában egy filmnek nincs ekkora, vagy ilyenfajta befolyása, ám a Csernobilnek van, ezért szerintem az emberiség egyik történelmi eseményének a megformálása a tökéleteshez közelít.
Személy szerint engem a sorozat utólagosan kényszerített a katasztrófából fakadó félelem és a szörnyűségek átélésére, amely hozzám, hozzánk oly közel történt, ám (bennem) anno mégsem váltott ki olyan heves érzelmeket, mint most. Effajta félelmem és szorongásom a történtektől nem volt akkor sem, amikor két évvel később több napra Kijevbe utaztam, ami 134 km távolságra van Csernobiltól… Fiatalság, bolondság? Lehet…
2017-ben, amikor megtudtam, hogy Milan Vrábeľ egyenesen Csernobilbe készül, már böködtem a homlokom és azt mondtam: Ne menj oda…! Nem beszélek Milan indítóokairól, végül is ezeket elolvashatják az úgynevezett vallomásában.
Vissza a sorozathoz… A Csernobil minisorozatot tehát felesleges összehasonlítani az azt megelőző mesterművekkel és az új sorozatokat felesleges lesz összehasonlítani a Csernobil sorozattal, amely kitolta a filmes (sorozatos) szakma határait. Képletesen mondva, átlépte az alkotók által meghatározott legnagyobb megengedett sebességét, és egy olyan tiltott területen tartózkodik, ahol semmi sincs pontosan meghatározva, semmi sincs pontosan körülrajzolva – a gondolatok és az érzelmek sem. A sorozat szó szerint belecsap az emberbe és félelmetesen könnyedén, ám ugyanakkor sokkolóan dacosan kényszeríti a nézőt a lét kérdéseinek a feltevésére. Egy dolgot sejtek: a filmkészítőknek már régóta (ha valaha egyáltalán) nem sikerült ennyire dacosan emlékeztetni a világot a kérdésre: Quo vadis…?
ELŐZMÉNY
Chernobyl – Ghost Land: Milan Vrábeľ felvételei
Csernobil-ankét: Miként látja a katasztrófát Antal Ágota és Fibi Sándor?
Csernobil-ankét: “Azok a képek, melyeken a Föld egy roncstelep, valóra válhattak volna…”
Csernobil-ankét: “200 méterre álltam attól az energiától, amely kiirthatta volna Európa nagy részét”
Milan Vrábeľ 2017-ben járt a környéken, akkoriban videó- és fényképfelvételeket is készített. Előbbiekből Szabó Péter Pál utómunkájának köszönhetően is született meg az alábbi összeállítás, a fotókból később szemezgetünk: