FOTÓK: KERTÉSZ LÁSZLÓ
Előző
1 A 2
Következő
Poór Tibor: Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy eszméletlen hangulatot varázsoltak a nézők, a tévéből pedig szinte csöpögött a játékosok akarata, ami évtizedeken át csak helyenként volt látható a magyar válogatottban. Ez a gárda nem egy aranycsapat, és ez a válogatott is küszködni fog még egy ideig az egypár játékos önzőségével (lásd Dzsudzsák sértődött viselkedését a cserénél, vagy a tehetséges Szoboszlai fegyelmezetlen és céltalan finomkodásait), de Marco Rossi taktikai doktrínájának és a méretre szabott játékstílusnak az eredménye az, hogy ez a csapat versenyképes lehet az európai porondon, persze, ha így áll hozzá minden meccshez. Nem ajánlatos letérni erről az útról, tudom nehéz lesz, mert a pontok és a siker elveheti az emberek – ebben az esetben a magyar válogatott játékosainak – eszét, de bizony azt kell alázatosan játszani, amit Rossi receptnek előírt.
Marco írt Dunaszerdahelyen egy szép történetet, és tegnap, nézve a mérkőzés utolsó pillanatait, peregtek az emlékeim: az első videóinterjúnk, amikor még egy kissé tanácstalan Marco ült velem szemben (bizony, nehéz volt elfogadtatni magát a sárga-kék szurkolókkal), a második karácsonyi interjúnál már egy optimizmussal és nagy elszántsággal duzzadó Marco, az utolsó, búcsúinterjúban pedig, egy óriási kihívás elé tekintő, de egyben nehezen és meghatódottan búcsúzó Marco ült velem szemben. Tavaly, Tbilisziből visszatérve elraktam magamnak a szép emlékeket, mit sem sejtve, hogy lesz még folytatása a Marco alkotta mesés történetnek. Tartson nagyon sokáig ez a Rossi-féle, tudással és kellő alázattal alátámasztott edzőcsoda. Pont.
Szigeti Attila: Ria-Ria-Hungária! Amikor Marco Rossiért bejelentkezett a magyar válogatott, nem kevés tüske volt bennem, hogy elhagyja a DAC-ot, viszont a mester oda került, ahol a legnagyobb szükség van rá. Azt nem tudom, mennyi időre, de jelenleg egy nemzetnek adta vissza a hitét abban, hogy érhet még el sikereket a futballpályákon a magyar. Higgyük el, hogy tovább tudunk jutni ebből a csoportból, és ugye nem fogjuk levettetni a játékosok címeres mezét, ha esetleg becsúszik egy vereség?!
Pár szó a mérkőzésről. Nem beszélhetünk egy magas színvonalú meccsről, viszont minden tekintetben felülmúltuk az ellenfelünket, és megérdemelten nyert a magyar válogatott. Amiben utcahosszal megelőztük Wales csapatát, az pedig a győzni akarás volt, ami ilyen szurkolótábor előtt kötelező. Hajrá magyarok!
U.I.: Florentino Péreznek, a Real Madrid elnökének ajánlanám Gareth Bale-t kicserélni Pátkai Mátéra, de szerintem a Vidinek nem fog kelleni a copfos terminátorka!
