A magyar irodalom klasszikusai – Roberto olvasónaplója

Szabó Magda – Abigél

Aktuális irodalmi jegyzetemben ezúttal a magyar irodalom egyik olyan művét mutatnám be, melyet először gyerekkoromban láttam filmen, és csak ezután került a kezembe könyv formájában is. A filmhez egy kedves történet is tartozik, lévén, éppen egy gyermekbetegséggel lábadoztam otthon, amikor Szabó Magda művet sugározta a televízió folytatásokban. Édesanyám az első epizódnál éppen ham and eggs-et készített, amit én egyszerűen „Abigéltojásnak” neveztem el, majd a következő alkalommal ismét azt kértem tőle. A regény címével azonosítottam ezek után az ízletes falatokat, mindahányszor sonkás tojás került szülői házam asztalára.

 

Az írás megjelent a Klikkout 2019/6. számában.
Grafika: Gocoň Laci

Az írónő ifjúsági regénye, amely 1970-ben jelent meg először a Móra Könyvkiadónálszámos kiadást élt meg, valamint tévésorozatis készült belőle. Kezdetben romantikus, kalandos lányregénynek tűnik, később azonban ennél komolyabbra fordul a cselekmény.

A második világháborúszelea gondtalan diákok életébe is beköltözik.1943 őszén Vitay Georginának a legnagyobb titokban, búcsú nélkül kell elhagynia otthonát, iskoláját, barátnőit. El kell szakadnia édesapjától, Vitay tábornoktól, aki sohasem hagyta még magára korán anya nélkül maradt egyetlen gyermekét. Ginának, a szeszélyes, elkényeztetett lányból hirtelen megfontolt, felelősségteljes felnőtté kell válnia, hogy a saját és apja életét mentse.A történet az iskola legnagyobb legendája, a kertben álló kőszobor alakja köré fonódik, akit a lányok Abigélnek hívnak.

Szabó Magda 1917-ben született Debrecenben, irodalmi ténykedését költőként kezdte, majd írói munkásságával tűnt ki.

Szülővárosában Debrecenben járt iskolába, érettségi vizsgáit is a Civisvárosban tette le, később tanári és bölcsészdoktori diplomát szerzett. Ezután tanítani kezdett, majd a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa lett, ahonnan négy év után elbocsátották. A magyar irodalom „színpadára” verseskötetekkel jelentkezett, ezért a mai források is gyakran költőként emlegetik, holott számtalan regényt írt gazdag pályafutása során.

1947-ben ment férjhez, ebben az időszakban írja meg első verseit. 1958-ig kényszerű hallgatásra ítéltetett, az addig írt művei csak később láthattak napvilágot. Nagyjából ekkor tért át a regényírásra, a Freskó és Az őz című regényei hozzák meg számára a szélesebb körű ismertséget. 1959-től szabadfoglalkozású író. Önéletrajzi ihletésű munkái az Ókút és a Régimódi történet. 1978-ban Kossuth-díjjal tüntették ki.

1985-től a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka lett, 1993-ban díszdoktori címet vehetett át a Debreceni Református Teológiai Akadémián, mely elismerést még számtalan másik követett 2007-ben bekövetkezett haláláig.

 

Szabó Magda – Abigél

Vitay Georgina édesapja tábornok, a II. világháború idején az ellenállás egyik vezetője. Lányát egy református bentlakásos iskolába íratja, hogy megóvja a tisztségével járó veszélyektől. Georgina nehezen illeszkedik be a Matulába, mivel nincs hozzászokva a szigorú szabályokhoz. Rögtön az első tanítási napon bonyodalmak támadnak, és a többiek kiközösítik őt, mivel árulkodott az iskola igazgatójának, Torma Gedeonnak. Gina pár társával büntetésképpen két hétig nem mehet ki városi sétára. Mindent elkövet, hogy kiengesztelje az osztályt, de hiába.

Apja szombatonként hívja telefonon, de neki nem panaszkodhat az iskolai dolgokról. Egy alkalommal, mikor Horn Micihez hivatalos az osztály teadélutánra, szökést kísérel meg, azonban König tanár úr a vasútállomáson elkapja, és Zsuzsanna testvérrel – Gina prefektájával – együtt visszaviszik a lányt a Matulába. Gina ki akarja rúgatni magát, de hiába. Apja váratlanul meglátogatja, ami után minden megváltozik, mivel kiderül, hogy csak az iskola falai között van biztonságban. Apja azt is elmondja Ginának, hogy van egy ember, aki segítségére lesz, ha vele valami történne.

Egy éjjel hadigyakorlatot tartanak a Matulában, ami után Gina bocsánatot kér az osztálytól, majd a többiek a nyakába borulnak. Ezek után szent lesz a béke a lányok közt, és mindenbe beavatják őt, sok csintalanságot követnek el együtt. Gina a téli szünetet is a kollégiumban tölti Torma Piroskával, az igazgató unokahúgával. Egy éjjel szerelmével, Kuncz Ferivel kell találkoznia, ebben is az osztály segít neki.

Azt gondolja, hogy Feri az az ember, akiről apja beszélt, ám kiderül, hogy épp ellenkezőleg. A szobor az iskola kertjében közli Ginával, hogy Feri áruló, és azért jött, hogy elvigye őt. Apját közben elfogták a németek, és a lánnyal zsarolják, hogy kiszedjék belőle társai nevét. Abigél megnyugtatja Ginát, hogy vigyázni fog rá, azonban ismét megjelenik Kuncz Feri azzal az ürüggyel, hogy Ginát „beteg” édesapájához vigye. Tervét az igazgató meghiúsítja.

Egy napon Horn Mici rengeteg süteményt és játékot hoz az iskolába az igazgató névnapja alkalmából. Mint kiderül, ez csak egy elterelő hadművelet része, mivel Gina nincs már biztonságban ott, és meg kell szöknie Zsuzsanna testvér ruhájában. Elindul Mici lakásába, azonban a kulcsokat az intézetben felejtette, ám szerencsére megjön Mici és beengedi a lányt.

Gina egy időre új nevet kap, ő lesz Makó Anna, akit pár nap múlva elvisznek a városból. Addig azonban minden titokra fény derül, Kőnig és Zsuzsanna egymásra találnak. Abigél, az árkodi ellenálló kilétére is fény derít, aki valójában nem más, mint Kőnig tanár úr, akit Gina nem kedvelt, és ezért rettenetesen elszégyellte magát…

(Roberto)

 

Hozzászólások lezárva.

Ez a webhegy sütiket hassznál, hogy javítani tudjon a felhasználói élményen. Elfogadás Tovább