A interjú egy részlete az f21.hu-val folytatott együttműködésünk nyomán kerül közlésre.
Szerző:
Ilyés Alex
Manapság már mindenki youtuber. A YouTube megalkotása óta eltelt 14 év során a platform megkerülhetetlen fontosságra tett szert, és mára már hétköznapi szókincsünk része lett. De mégis, milyen is egy youtuber? Mit képvisel ez a platform a 21. századi médiában? És hogyan használjuk ezt hazánkban? FanMadeMaker-rel, egy hazai youtuberrel próbáltam megfejteni, mi állhat a jelenség hátterében.
A YouTube-ot 2005-ben alapította három PayPal alkalmazott, majd 2006 óta a Google egyik leányvállalataként üzemel. A platform célja az volt, hogy az emberek megoszthassák a saját maguk által felvett videóikat egy online felületen. Egy anekdota szerint az egyik fő inspiráció Janet Jackson 2004-es Super Bowlon történő villantása volt, amiről minden ember beszélt Amerikában, de szinte lehetetlen volt visszakeresni az online térben. A legelső YouTube videó az egyik alapító, Jawed Karim 18 másodperces felvétele volt a San Diego-i állatkertből.
…
Mint a világon bárhol, Magyarországon is nagyon elterjedtté vált, és sorra jelentek meg zenészek, youtuberek, illetve később egyéb médiaszemélyek a platformon. A 444.hu még egy tehetségkutatót is szervezett KiMitTube néven, amit az egész videós társadalom, ha nem is teljes egyetértéssel, követett. Jelenleg a legtöbb feliratkozót Dancsó Péter csatornája, a Videómánia számlálja, az év legnézettebb magyar videója pedig egy zenés paródia Pamkutyától. Azonban a YouTube közösség nagyon színes és kívülről talán nehezen átlátható, ezért hívtam segítségül FanMadeMaker-t, hogy egy kicsit jobban megfejthessük a tendenciákat.
Mik az új média (mint például a streaming, felhasználói tartalomgyártás) és az old-school média (akár a hagyományos televíziózás) alapvető különbségei szerinted?
Egyszerűen lebonthatjuk, ugyanis az „old-school” médiánál, ami lehet elektronikus alapú hírközléstől a nyomtatott alapúig bármi, egy központi szervezet áll mögötte, és aki hallgatja, olvassa, nézi, az egy passzív befogadó fél. Ha bele is tud szólni, maximum egy SMS-sávon alul, például a reggeli műsorokban. Na most, az új média esetében nincs olyan, hogy passzív befogadó, ugyanis mindenki, aki nyilvánosan kommentel, a folyamat részévé válik. Vita alakulhat ki, mint egy nyilvános fórumon, tehát az egyik alapköve, hogy bárkiből válhat „újságíró”, bárki átadhatja az üzenetét, bárki levideózhat bármit és feltöltheti. Így szűnhet meg az az egyoldalú közeg, amit eddig a mainstream média nyújtani tudott. Ez egy nagyon nagy különbség, hisz nincs már olyan, hogy passzív befogadó, mert te is aktívvá válsz, azáltal, hogy kommunikálsz.
És szerinted ez hogyan szervezi át a szórakozást, a tájékoztatást?
Azáltal, hogy nem ez a központi szerv irányít, hanem a közlés „peer-to-peer” alapú – tehát bárki bárhonnan összeköttetésbe kerülhet bárkivel -, a szórakoztatás is átalakul olyan formában, hogy nem professzionális, hanem amatőr videókat nézünk. Ezeket karolják fel aztán menedzsmentek, viszont sokkal közelebbinek érezheti ezt magához az ember. Erre is mennek rá az influenszerek, hogy sokkal közelebbinek érezzük őket – ő hozzád beszél, konkrétan téged szólít meg, ugyanolyan átlagos életet él, levideózza, feltölti – sokkal jobban lehet vele azonosulni, mint a TV-vel. Nem véletlen, hogy egyre többen kezdenek el youtube-ozni, egyre több felhasználó van. Folyamatosan pártolnak át az emberek a tévétől – az a fajta szabadság, hogy te döntöd el, mikor mit nézz, még akkor is, ha öt hirdetés bejön videó közben, sokkal szimpatikusabb az embereknek, mint az a formátum, ami eddig volt.
…
A teljes interjú elolvasható az f21.hu-n.
