Vannak köztük lázadók, akik nem tudtak és akartak azonosulni a kor által előírt női szerepekkel. Vannak, akik arra tették fel életüket, hogy harcoljanak az igazságtalanság ellen. Vannak köztük ikonikus hősök, akik egy olyan világért küzdöttek, ahol mindenki egyenlő esélyekkel indulhat. Ismerjük meg azokat a híres nőket, akik megváltoztatták a történelmet.
Híres nők, akik megváltoztatták a világot – 1. rész
Maria Montessori (1870-1952)
olasz orvosnő, pedagógus, a gyermekközpontú oktatás úttörője. Nevelési módszerei szabadelvűnek számítottak: az óvodát a gyerekek nagyságához méretezett tárgyakkal rendezte be, játékokat, motivációs eszközöket használt. Módszertanából, amely a gyermek tiszteletén alapul, kizárta a tekintélyelvűséget. Vallja, hogy „minden gyermekben megvan a cselekvési vágy és a világmindenség megismerésének igénye, csak annak kibontakoztatását kell elősegíteni.”
Maud Stevens Wagner (1877-1961)
cirkuszi artista, az első női tetoválóművész. A tetoválás művészetét férjétől, Gus Wagnertől, a tetoválásokkal teli „két lábon járó, beszélő műalkotás”-tól tanulta. Maud egész testét tetoválások borították, így nem csak a művészete, hanem a maga idejében teste is látványosságnak számított. Férjével együtt Amerika-szerte népszerűsítették a testfestés akkor még kevésbé elterjedt formáját. Lányuk, Lovetta, 9 évesen készítette el első alkotását, és ő maga is tetoválóművész lett.
Tamara De Lempcika (1898-1980)
lengyel festőnő, az első szupersztár női művész. Pályája kezdetén festményeiben az art decót és a kubizmust ötvözte. Az 1920-as években Párizs bohém művészvilágának ikonikus alakja, kicsapongó életvitele, valamint férfiakkal és nőkkel létesített szexuális kapcsolatai rányomták bélyegüket művészetére. Példaképe a ’40-es évektől Greta Garbo volt, és elbűvölte őt a hollywoodi csillogás. A második világháború után Amerikába költözött, ahol kezdeti népszerűsége fokozatosan csökkent, élete utolsó éveit pedig Mexikóban töltötte. Napjainkban számos hollywoodi sztár és előadóművész kedvence, rajongói között tartjuk számon többek között Madonnát is.
Jane Goodall (1934)
angol etológus, zoológus, antropológus. A csimpánzok egyéni és szociális életének legelismertebb kutatója. A Jane Goodall Intézet alapítója, amely környezetvédelmi programjai mellett a csimpánzok és élőhelyük védelmezésében nyújt segítséget. Kutatásai során az állatokat nem számokkal jelölte, hanem elnevezte őket – így tanulmányai, meghaladva a tudományos nyelvezetet, sokkal életszerűbbnek tűnnek. 2002-ben a Béke Hírnöke címben részesítették, hírnöknek pedig azokat az embereket választják, akik az egész világot megmozgatják annak érdekében, hogy egy jobb világot teremtsenek.
Ruth Bader Ginsburg (1933)
amerikai jogász, az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb bíróságának társbírója, a nők jogaiért harcoló feminista ikon. 86 évesen is aktívan vesz részt a női emancipációs küzdelmekben. Pályája során számtalan nemi alapú diszkriminációs ügyben precedens értékű döntést hozott.
Nina Simone (1933-2003)
amerikai énekesnő, emberjogi aktivista. Énekesként többek között a dzsessz, blues, soul, R&B, sanzon műfajában alkotott, több mint 50 albuma jelent meg. Szegény családból küzdötte fel magát, első hangfelvétele 1959-ben készült. Sok dalában politizált, már egészen fiatalon megszólalt az emberi jogok védelmében, ennek következtében elhagyni kényszerült Amerikát. Egy ismert mondása így hangzik:
(Egy fiatal számára nincs mentség, ha nem tudja, kik voltak és kik a mai hősök és hősnők.)