A cikk egy részlete az f21.hu-val folytatott együttműködésünk nyomán kerül közlésre. Szerző: Székács Linda
A Blumhouse Production leginkább az olyan alacsony költségvetésű filmjeiről ismert, mint a Boldog halálnapot!, az Üveg, valamint a Paranormal Activity, és bár a tulajdonos-producer Jason Blum olyan igazán jó horrorfilmeket is jegyez, mint a Tűnj el!, a Mami mégis harmatgyenge lett, horrornak pedig a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető.
Az egyik első dolog, amit gyerekként a fejünkbe vésnek, hogy ne álljunk szóba idegenekkel. Pláne ne kérjük meg őket, hogy vegyenek nekünk alkoholt, és ne menjünk el a pincéjükbe bulizni. Nos, ezt nem fogta fel az a néhány tinédzser, akiken Mami bosszút áll.
Sue Ann egy magányos, kissé szétszórt, de kedvesnek tűnő nő, aki egy csendes ohio-i városkában él, és az állatklinikán dolgozik. Számos visszautasítás és lerázás után őt is kiszemeli magának az a pár fiatal, aki kétségbeesetten próbál alkoholhoz jutni, élükön Maggie-vel, aki az édesanyjával akkor költözött vissza annak szülővárosába.
Már az alaptörténet is meglehetősen bizarr és szürreális, bár az Octavia Spencer által megformált Mami karaktere és az általa közvetített üzenet igenis elgondolkodtató. Mindenesetre azt képtelenségnek tartom, hogy egy középkorú nő nem csak alkoholt vásárol egy csapat 16-17 éves gyereknek, hanem – miután saját maga buktatja le őket – felajánlja, hogy a pincéjében bulizzanak, mivel ott nagyobb biztonságban vannak. Mami egyetlen kikötése, hogy ne menjenek fel a házába, ez azonban olyan kérés, aminek egyetlen kíváncsi tini sem tud eleget tenni.
…
A teljes cikk elolvasható az f21.hu-n.
