A szalontai nótárius, avagy a hallgatag ember, esetleg a legnagyobb magyar balladaköltő, aki Shakespeare-t is fordított. Igen, ő egy személyben: Arany János. Az Úr 1817. évében született Nagyszalontán, a mai Partium területén. Az egykori nemesi família a költő születésének idején egyszerű parasztsorban elő, földműves családnak számított.
Grafika: Gocoň Laci
Tíz évig tanult Nagyszalontán, ezután a Debreceni Református Kollégiumba járt, melynek elvégzéséhez tanítói állást volt kénytelen vállalni. Közben verseket írt, valamint több nyelven is megtanult, a német és a francia irodalom remekműveit eredetiben olvasta.
Nagyszalontán előbb tanító, majd írnok és segédjegyző lett. Megházasodott, Ercsey Juliannával két gyermekük született, Juliska és László. Ismét elkezdett verseket írni, és Az elveszett alkotmány című szatirikus hőskölteményével elnyerte a Kisfaludy Társaság pályadíjat.
Igazán híressé azonban az 1846-ban írt Toldi című költői elbeszélés tette, mellyel Petőfi Sándor barátságát is elnyerte. Ezt követte 1847-ben a Toldi estéje. Egy évvel később a Kisfaludy Társaság tagja lett.
A szabadságharc beköszöntével sem hagyott fel a jegyzői állásával, 1849 májusában belügyminiszteri fogalmazóvá nevezték ki, ezután írnoki alkalmazásban volt.
Nagykőrösön a Református Egyháztanács által megkapta a város gimnáziumának magyar tanszékét. 1858-ban a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották, 1860-ban pedig a Kisfaludy Társaság igazgatójává. Pesten irodalmi folyóiratok szerkesztője, majd 1864-ben a MTA titkára lett. Később megromlott egészségi állapota miatt tisztségeiről kénytelen volt lemondani.
1879-ben befejezte a Toldi trilógia harmadik részét. 1882-ben hunyt el Budapesten, ha fel kéne sorolnom műveit a Walesi Bárdoktól a Családi körig, nem maradna hely a Klikkout-ban az előszótól a horoszkópig.
Arany János: Toldi
A Toldi trilógia első része, melyet Arany 1846-ban írt meg, feldolgozva Ilosvai Selymes Péter Toldi históriáját. Műfaja elbeszélő költemény, és összesen tizenkét énekből áll:
1. Míg a béreslegények a pusztán lustálkodnak, Toldi a közeledő sereget figyeli, szeretne ő is közéjük tartozni, ahogy György bátyja. Laczfi nádor katonáival megáll Toldi előtt útbaigazításért, azonban felbőszíti Miklósunkat, ezért ő egy nagy farúddal mutatja meg, merre van Buda. Hatalmas erején elcsodálkoznak a katonák, ha nem lenne paraszt, biz’ jó vitéz lenne.
2. György hazajön, s vele negyven cimborája. A két testvér összeszólalkozik, de anyjuk közéjük áll. Miklós jobbnak látja félrevonulni.
3. György vitéz barátaival felhergeli Miklóst, aki egy malomkövet dob közéjük, az egyik katona halálát okozva. Miklósnak menekülnie kell.
4. Három napig bujdosik, mire cselédje, Bence élelmet és bort visz neki. Megpróbálja meggyőzni, hogy menjen haza, de Miklós csak szeretett édesanyjának üzen, hogy hallani fog még felőle és büszke lesz rá.
5. Miklós a nádasban bujkálva két kisfarkast talál. Megsimogatja a kicsiket, azonban megjelennek a kisfarkasok szülei, akik rátámadnak, Miklós pedig megöli őket. Azon gondolkodik, hogy bátyjával is így végezhetne, de lelkiismerete visszatartja. Tovább folytatja útját, a két kimúlt farkast magával viszi.
6. Miklós az éj leple alatt hazamegy, hogy anyjával beszéljen, tudatja vele, hogy felmegy Budára vitéznek. Alvó bátyját látva ismét eszébe jut a bosszú, ám csak a két kimúlt farkast fekteti ágya mellé. A kutyák felriadnak a farkasok szagára, ezért Miklósnak távoznia kell.
7. Négy nap után megérkezik Rákos mezejére egy temető mellé, ahol egy özvegyasszony siratja két fiát, akiket egy cseh vitéz ölt meg. Rajtuk kívül sok magyarral elbánt már.
8. György azon mesterkedik, hogy kiforgassa öccsét a családi vagyonból, ezért a királyhoz is elmegy, akinek Miklóst egy semmirekellőnek állítja be. A király úgy rendelkezik, hogy annak adja vagyonát, aki legyőzi a cseh vitézt.
9. Miklós felér Pestre, ahol egy felbőszült bikát zaboláz meg. Csodálatot és megvetést ébreszt az emberekben, majd visszamegy a temetőbe, hogy elkérje az özvegyasszony fiainak a fegyvereit, de nem találja őt sehol, végül álomra hajtja a fejét.
10. Lódobogásra ébred, Bence, az öreg szolga érkezett, akit anyja küldött, hogy segítsen neki. Cipót is küldött, amibe aranyat sütött, ebből Miklós fegyvereket vehet magának. Felkeresnek egy fogadót, ahol Miklós megiszik egy kanna bort.
11. Miklós átkel a Dunán, új ruhát és fegyvert vásárol magának, valamint Rigó nevű lovának. Miklós a király előtt megvív a cseh vitézzel, legyőzi őt, azonban megkegyelmez neki. Ezután a cseh hátba támadja Miklóst, de a víz tükrében észreveszi, majd levágja és kardjára tűzi a cseh katona fejét.
12. Lajos király elképed az ismeretlen vitéz erején, és átadatja „György öccsének” vagyonát, ám Miklós felfedi kilétét, na meg bátyja mesterkedését. A király igazságot szolgáltat, György részét is Miklósnak adná, viszont ő visszautasítja, mondván, inkább katona szeretne lenni. Kardot kap a királytól, aki befogadja udvarába Miklóst az édesanyjával, Györgyöt pedig kiutasítja onnan. Az idők folyamán Toldi Miklósból rettenthetetlen és híres vitéz lett…
Minden jó, ha a vége jó – tartja a mondás. Arany János művével egy igazi legendát adott a magyar nemzetnek. Okulásul a történelem viharaiban megtépázott országnak példát mutat becsületességből, erényből és odaadásból. Miklós személye olyan kultuszt teremtett, melyből minden rendszer szívesen táplálkozott, olykor elfeledve küldetésének valódi tartalmát.
A folytatásokban felfedi emberi mivoltját is, ahol újra és újra tanúbizonyságot tesz pozitív tulajdonságairól. Rettenthetetlen erejéről az egész világ hallott már, és napjainkra az is kiderült, hogy egykor valóban létező személy volt Nagy Lajos király udvarában, aki tetteivel bizonyította az Arany János elbeszélő költeményében leírtakat. Rejtély, miért nem készült eddig egy, a William Wallace skót szabadságharcos életét bemutató filmhez hasonló a mi hősünkről is…
(Roberto)