Poór Tibor: Némi őrültséget elkövetve, lógó press kártyával a nyakba, a hazaiak között ülve figyeltük Gocoň Petivel a meccset, és nem volt fizikailag könnyű ez a szerep sem – végignézni és végigszurkolni a meccset, ezért minden elismerésén a csapatnak. Végig játékban voltunk, és tisztességesen helytálltunk. Lehet beszélni arról, hol hibáztunk, de nem ez a lényeg. Tanulunk és tanulni fogunk, hogy mit csinálhatunk a jövőben jobban, ez a meccs csak megerősített minket. Szégyent nem vallottunk, sőt… Még egyszer, látva például Koštrnát a kimerültség szélén, és most nagy lélegzetet véve a press szaunában, komplett leizzadva, büszke vagyok a DAC-ra.
Szigeti Attila: Úgy érzem, a játékunkkal nem vallottunk szégyent Európa színterén, viszont a tanulópénzt még mindig fizetjük. Ilyen színvonalú csapatok ellen, mint ez a görög csapat volt, a DAC-nak az évek múlásával illő lenne továbbjutni. Hogy ez most taktika, vagy a játékoskeret kérdése, az mellékes. Az ilyen mérkőzések tanítanak edzőt és játékost egyaránt, az olvasó joga eldönteni, mi volt a hiba, hogy nem jutottunk tovább. Személy szerint nagyon sajnálom, mert meg vagyok győződve arról, hogy jobb csapat vagyunk az Atromitos F.C. gárdájától a kettős vereség ellenére is.
