NYITÓKÉP: JURAJ BENKÓCZKY
Poór Tibor: Hm… A játék az első félidőben pontosan olyan volt, mint amilyen szétszórt a csapat hetek óta. Tehát ilyenkor egy gyenge csapat is, amely valamivel higgadtabban és pontosabban játszik, mint mi, eredményes lehet. Rezgő lábak a helyzeteknél, ez nem jó, de várható ennél a fiatal csapatnál, annak ellenére, hogy ez nem lehet kifogás a rossz teljesítményre. Másik dolog, én megértem Petert, hogy nem tetszik neki a szurkolók megnyilvánulása, viszont a gondokat nem az oldja meg, hogy szinte mindenkivel vitába kerül meccs közben is. A gondok két hónapja kezdődtek, ez a végeredmény, és a megoldást egy asztalnál kell megtalálnia, higgadtan, de nem a szurkolókkal. Most Peterhez szólok és a vezetőséghez, tessék leülni és higgadtan kiagyalni, miként tovább. Ez kell, hogy a klub érdeke legyen, mert ez a szurkolók érdeke is. Nem kellemes az edzőt, Petert – akit egyébként tisztelek – látni, hogy nem a focival foglalkozik, annak ellenére, hogy nehéz a helyzete. HAJRÁ DAC!
Szigeti Attila: A mérkőzés hűen tükrözte, hogy ha kiesik egy meghatározó egyéniség a csapatunkból, mennyire megsínyli azt a játékunk. Márpedig ezt a minőséget Kalmár Zsoltinak hívják, aki jelenleg képes azokat a helyzeteket kihasználni, amiket kidolgozunk. Kijelenthetjük, még mindig pszichikai válságban van a DAC, de ki kell mondanunk a minőségbeli hiányt is, mert ilyen helyzeteket, amiket képesek vagyunk kihagyni, az már nem csak pechsorozat. Tisztelt Peter Hyballa, a nézőknek joguk van fütyülni, ha néhány teljesítmény nem tetszik nekik. (esetleg az egész csapaté)
