Az illem, az etikett egyre inkább kikopik a mindennapokból. Az idősebbek persze még mindig betartják a „szabályokat”, azonban a fiatalabb generáció ügyet sem vet rá. Olyan, mintha ciki lenne illedelmesnek lenni. Sőt! Vannak, akik egyenesen kigúnyolják azt a társukat, aki ezeknek megfeleően viselkedik.
Az illem nem merevséget és régimódiságot jelent! Illedelmesnek lenni annyit tesz, hogy megadjuk a kellő tiszteletet embertársainknak. Persze, nem kell az összes apró etikett-szabállyal tisztában lenni és görcsösen ragaszkodni hozzájuk. Azonban néhány alapvető dologra nem ártana odafigyelni. Kis segítségként nézzünk most öt egyszerű illemszabályt!
Ha étterembe, bárba megyünk, mindig a férfi lép be elsőként az ajtón, ugyanakkor kifelé menet már a hölgyet engedi előre. Lépcsőn felfelé haladva a férfi megy hátul, lefelé azonban pont fordítva.
Nyilvános helyen kerülendő a túl hangos nevetés, illetve a kiabálva beszélgetés!
A férfinek illik segítséget nyújtani egy nőnek, amikor az épp a kabátját készül le- vagy felvenni.
A kézfogás legyen magabiztos és erős! Asztal felett soha ne fogj kezet! Ha éppen ülsz, tiszteld meg azzal társadat, hogy felállsz, hogy kezet rázz vele!
Mielőtt magunknak töltenénk italt, előbb kérdezzük meg a másikat, kér-e, s ha igen, övé az elsőbbség.
A köszönést szánt szándékkal hagytam ki ebből a felsorolásból, ugyanis úgy érzem, az egy külön fejezetet igényel! Sajnos egyre kevesebben vannak tisztában azzal (is), kinek mit illik köszönni, így hamarosan jelentkezem egy kis köszönési kisokossal. 🙂
