Nem győzöm elégszer előhúzni a tarsolyomból az alábbi, már-már közhelynek számító bölcsességet:
Mindenki a saját nyelvén beszél.
Itt most természetesen nem a magyarra, a szlovákra vagy a kínaira gondolok, hanem a saját, egyéni kommunikációs nyelveinkre.
Csomó hétköznapi félreértéstől kímélhetjük meg magunkat, ha nem arra figyelünk, hogy valaki mit mond, azaz pontosan milyen szavakat használ, hanem azt, hogy hogyan mondja.
Egy csomó információ rejlik ezekben az üzenetekben – sokszor még a beszélő számára sem tudatosul, hogy sokkal többet árul el magáról épp, mint szeretne. Ugyanis az egyes helyzetekre adott reakciónk többnyire ösztönös mivolta miatt olyan további lelki tartalmakat is megkapjuk, amivel tökéletesen ki tudjuk egészíteni a másik verbális mondandóját.
Hamar összeáll a kép: a száj mond valamit és a test is folyamatosan beszél.
– Mit mond? Ezt egyértelműbben, könnyebben felfoghatjuk.
– Hogyan mondja? Erre már trükkösebb a válasz.
Ugyanis a hogyannak is számos további hogyanja van. De az biztos, hogy jó tipp itt az ösztöneinkre hallgatni. Ha ezek az érzetek párosíthatóak a mondandójának információtartalmával, akkor megállja a helyét a beszélő állítása. Ha viszont nem őszinte, akkor biztosan ellentmondásba kerül a „mit mond” a „hogyan mondjával”, ezt pedig már egy laikus is képes érzékelni.
Ha mi magunk nem is szeretnénk köntörfalazni, mert alapvetően hiteles és őszinte embernek tartjuk magunkat, de most éppen mégsem vagyunk a legjobb formában, fáradtak vagyunk udvariaskodni, fáj a fejünk a frontoktól, vagy akár csak egy nagyon hosszú napon vagyunk túl, könnyedén ellentmondásba kerülhetünk önmagunkkal. Próbálunk kedvesek lenni, de a fáradtságtól inkább mégis gorombák a vagyunk.
De nincs minden veszve! Ahogy Yoda is megmondta már, „Tedd, vagy ne tedd, de ne próbáld!”.
Én is ezt tanácsolom, ne próbálj kedves lenni, mert kivagy, eleged van, fáradt vagy, stb. Egyszerűen csak légy hiteles. Kommunikálj úgy, ahogy érzed magad, ne úgy, amilyennek lenni próbálsz. Ezen a módon biztosan kevesebb ellentmondásba kerülsz majd önmagaddal, így másokkal is.
