A cikk megjelent a 2019/11. számában.
A prágai fontos küldetésünk során már említettem Csehország egyik legismertebb autópályás pihenőhelyét, a Kilenc keresztet (Devět křížú), amely Brünn után, a 168-as kilométerkőnél található. Jelen esetben kissé eltérek a gasztrotémától, ám közvetlenül valahogy mégiscsak összefolynak a szálak, hiszen egy ennyire frekventált parkolóhelyen rengetegen megálltak a motelben, ahol ettek, ittak, kávézgattak, majd miután megpihentek, újra útnak indultak Prága vagy Brünn irányába…
Az eddigi prágai utaim során mindig azt a sztorit hallottam a rejtélyes parkoló történetéből, hogy egy autóbaleset színhelye volt, mikor is a helyi motelben egy személyautó vezetője lerészegedett, majd egy kilométerre a helyszíntől balesetet szenvedett, amelynek következtében a részeg sofőr és még nyolc ember a helyszínen szörnyethalt.
Valóban tragikusnak hallatszik a történet, ám bizony a feledés homályába merült volna egy bizonyos idő múltán, ha nem történtek volna a helyszín vonzáskörzetében egyéb különös dolgok, amelyek már a „misztikum” határait súrolják… (!)
Alexander Dubček 1992. szeptember 1-jén bekövetkezett halálos kimenetű balesete is gyenge szálakkal, ám mégis fűződik a Kilenc kereszt motel szomorú hírnevéhez. Dubček úr sofőrjével együtt szintén itt pihent meg egy röpke pillanatra, majd nem sokkal később Humpolecnál balesetet szenvedtek, amelynek következményeit már ismerjük…
Ismert egy másik szomorú eset is, mikor egy Hollandiából Törökországba tartó kamion sofőrje felborult a pihenőhely közelében, majd a kamionba hátulról belehajtott egy autó, amely lakodalmas süteményeket szállított egy közeli községbe. Ugye nem kell mondanom, hogy a személyautó utasai mind meghaltak?
A legrémisztőbb az egészben, hogy a kamionsofőr a rendőröknek sokkosan csak azt számlálta, hogy megjelent előtte az úttesten egy fehér ruhában lévő gyerek vagy nő, miután hirtelen fékezésbe kezdett, melynek okán felborult, és megtörtént a baleset… A gyermek vagy a nő holtestét sosem találták!
A harmadik eset, amely szintén tragédiával végződött, egy fiatal katonákkal teli autó esetéről szól, akik az egyik társuk eljegyzését ünnepelték a motelban, majd záróra után ittasan autóba ültek, és útnak eredtek. Nem sokkal később földszinti ködbe hajtottak, majd a sofőr ordítva padlóféket nyomott. A társai kérdésére, hogy mi történt, csak annyit válaszolt: „Bennem van! Belém szált!” Majd remegő hangon elmondta, hogy látott egy fehér ruhában lévő nőt, valószínűleg menyasszonyt, aki áthatolt a szélvédőn, és úgy érzi, hogy a testében maradt. Társai megfogták a jéghideg remegő kezét, és még négyen sem tudták visszafogni attól, hogy elszaladjon a közeli erdőbe. Hosszú keresés után meglett, ám sajnos már csak a holttestét találták! A közeli síneken egy tehervonat alá vetette magát…
Meg van átkozva ez az útszakasz, vagy csak a hely átkozott, ahol található? Számtalan olyan eset előfordult, hogy a útszakaszon áthaladó sofőrök látták ezt a bizonyos fehér ruhás nőt, ám többen szerencsésen megúszták a rémisztő találkozást. Lehet, hogy csak a vezetés által elfáradt elmék képzelete a fehér ruhás nő? Mélyebbre ásva az ügyben a következő legendára találtam, amely alapjául szolgálhat a rémhíreknek:
1640-ig kell visszaásnunk ahhoz a történethez, mikor is egy magyar származású lókupecet kiraboltak, majd csúnyán helyben hagytak Hluboké község közelében az útonállók. Nem sokkal a történtek után arra haladt egy helybéli földműves, ki észrevette a lókupecet, majd a házába vitte, hogy segítsen a szerencsétlenen.
Az egész család vendégszerető volt, így ápolták, etették, itatták, és a lehetőségükhöz képest kellően ellátták. A földművesnek volt egy nagyon szemrevaló leánya, kinek kedvessége minden gyógyírnél jobbnak minősült, a fiatal lókupec és lány közt pedig létrejött a szikra, szerelem telítette meg a szívüket. Miután teljesen rendbe jött a lókupec, azonnal megkérte a leány kezét az édesapjától, kinél azonnal ott hagyta a rablás után nála maradt kis összeget zálogként, mivel annak idején hozományt kellet felmutatni a házassághoz. Még egy kis időt kért, hogy elintézze félbemaradt üzleteit, és még gyűjtsön egy kis pénzt a teljes hozomány kifizetésére.
Mivel a lókupec már egy jó ideje távol volt, és a földművesnek elfogyott a türelme, így meghozta a döntést, és lányát elígérte egy jómódú fiatal helyi parasztlegénynek. A lány elkeseredettségében levelet írt a szerelmének az apja döntéséről. A lókupec mindent megtett azért, hogy a helyszínre siessen, ám az esküvőt már ő sem tudta megakadályozni. Domašovban, a kocsmában tartózkodott éppen, mikor italozás közben megtudta, hogy kedvese szertartása épp a végéhez közeledik. Az esküvőt a szomszéd településen (Velká Bítes) lévő templomban tartották, majd a mulatságot odahaza rendezték volna.
Ha! A lókupec nem szőtt volna egy rosszindulatú vadásszal egy aljas, ocsmány tervet! Kitervelték, hogy hazajövet a templomból megtámadják, majd bosszúból megölik az egész nászmenetet, mindössze a menyasszonyt hagyják életben. Sajnos a gyilkosság úgy sült el, hogy véletlenül a menyasszonyt is meglőtték, ki ugyanúgy, ahogy a teljes nászmenet, a helyszínen szörnyethalt!
A lókupec alkoholos mámorából kijózanodva vette tudomásul, hogy mit is tettek, így a bűnhődéstől való félelemből az egyetlen tanút kivégezte, aki nem volt más, mint vadász bajtársa, akivel az egész tömeggyilkosságot kitervelték. A lókupec végül önmagának sem kegyelmezett, fegyverét maga ellen fordította, majd önkezűleg vetett véget életének…
A tragédia helyszínén ma is megtalálhatóak a hatalmas ácsolt fakeresztek, amelyek közül az egyik állandóan szétrothad a tövében, így már többszöri javításra szorult. Ez a kereszt épp a gyilkos lókupecé! A szájhagyomány szerint a véres esküvőt követően egy éven belül megjelent a menyasszony szelleme, mégpedig olyan fiatal embereknek, kik házasodni szeretnének, vagy bármilyen közük volt esküvői szertartáshoz…
Az infókat a világhálón találtam, ki nem hiszi, járjon utána(m)!
