Az év első vasárnapján egy pár évvel ezelőtti Facebook-bejegyzésemet szeretném megosztani veletek. Újév alkalmával talán picit beleveszünk a jókívánságokba, fogadkozunk és néha elhamarkodott ígéreteket is teszünk.
Barátságos barátok!
Nem vettétek észre, hogy napjainkban szinte intravénásan kívánják az emberek a barátokat, azokat a kiválasztottakat, akikre gondolkodás nélkül még a saját életüket is rá mernék bízni? A tévhit ebben a gyarló megnyilvánulásban ott keletkezett, hogy az egyén arra helyezi a hangsúlyt, neki legyenek barátai, viszont arra kellene koncentrálnia, hogy inkább ő maga legyen barát.
Írhatnánk frázisokat, mint például önzetlenség vagy tisztelet, és ezt a végtelenségig lehetne fokozni.
Viszont egyet nem szabad szem elől téveszteni, mégpedig: a barátság feltétele a hasonlóság, az egyenlőség, a tolerancia, ami még nem kell, hogy azt jelentse, hogy mindenben kötelezően egyet kell érteni.
…Mert az nem lehet egyenlő barátság.
