Úgy véli, a fiatalokkal felvértezett összefogás képes új lendületet adni a felvidéki magyar érdekképviseletnek. Ehhez azonban az kell, hogy minél többen urnához járuljunk február 29-én. Horváth Zoltánnal, a Magyar Közösségi Összefogás jelöltjével beszélgettünk.
FOTÓK: SZABÓ PÉTER PÁL
Kedves Zoltán, utoljára másfél éve készítettünk interjút az önkormányzati választások alkalmából. Milyen tapasztalat volt az, és az azt követő időszak?
Egy időszak eseményeit, történéseit az ember bizonyos idő elteltével másképp láthatja, ítélheti meg. Levonja a megfelelő következtetéseket, és továbbra is igyekszik megkeresni mindig azt az utat, ahol érvényesíteni tudja azokat az alapelveket, értékeket, amelyeket képvisel.
Tartom magam ahhoz a gondolathoz, hogy legyen állandóan valami cél előtted, legyenek terveid, és akkor mindig tovább tudsz lépni, nem állítanak meg a pofonok sem.
Ismerjük a tevékenységeidet, megemlítem például a dunaszerdahelyi kézilabdát. Az új aktivitásaidnál mire fekteted a legnagyobb hangsúlyt, illetve milyen Horváth Zoltán általában másoktól eltérő névjegye?
A kórházigazgatói időszakból merítek. Mindenki felé próbáltam és próbálok nyitott lenni, csak és kizárólag az embert látva. Emellett a kórházi időszak jó iskola volt arra, hogyan kell egy rendszert működőképessé tenni, az egyes szakterületeket egységbe integrálni. Mindezen kihívások megtalálhatóak a politikában és a kézilabdában is.
A mostani politikának is ilyen integráló szerepet szánsz?
Igen, pontosan, és én ezért buzdítok mindenkit. Fontos, hogy összefogjunk, és még ha saját meggyőződésünkből alább kell is hagyni, fontos, hogy közösen, közös célért harcoljunk. Azzal, hogy nem megyünk el választani, nem érhetjük el a céljainkat. Ebből fakadóan,
ha a szlovák választópolgárok felelősségük teljes tudatában, nagy számban járulnak az urnákhoz, akkor az esélyünk arra, hogy legyen parlamenti képviseletünk, csökken. Ezért a felvidéki magyaroknak tényleg alapvető kötelessége az, hogy ott legyenek a választásokon.
Másfél évvel ezelőtt is összefogás fontosságát hangsúlyoztam, ez most sincs másként, most is összefogás töretlen híve vagyok, ami pártoktól független. A politikusok, a közszereplők felelőssége, hogy most megvalósuljon az összefogás. Bízom abban, hogy ez a formáció, a fiatalokkal felvértezett összefogás csapata és az ebből fakadó és létrejövő Magyar Közösségi Összefogás képes új lendületet adni a felvidéki magyar érdekképviseletnek.
A fiatalokban látod a lehetőséget az egység megteremtésére?
Én soha nem valami ellen, hanem valamilyen cél érdekében próbálom kifejteni a véleményemet, és próbálom elmondani azt, miként vélekedek. Ha visszanézzük az elmúlt 20 év statisztikáit, akkor elmondható sajnos, hogy a felvidéki magyarok részvételi aránya a választásokon fokozatosan csökkent. Valahol ezt a tendenciát kell megállítani. El kell hitetni és újra vissza kell szerezni a magyar választópolgárok bizalmát ahhoz, hogy újra tudják értékelni a politikai képviselet iránti bizalmukat. Én ezért bízom teljességgel a többi fiatalban, hogy ők lesznek azok, akik ott lesznek és akik ezt a politikai bizalmat felébresztik a felvidéki magyar választópolgárokban. Kissé már más a világlátásuk, és én nagyon bízom benne, hogy fogékonyak lesznek azok iránt a jogos követelések iránt, csak meg kell tudni ezeket pontosan fogalmazni, amit egy jól átgondolt közérthető kommunikációval meg lehet értetni a választókkal.
Ami szintén égető kérdés, mindenképpen meg kell állítani a magyarság fogyását. Volt egy időszak, amikor a felvidéki magyar kisebbségből eltűnt 100 000 fő. Ez is egy kardinális kérdés, ennek az ok-okozati összefüggései. Mi még más körülmények között voltunk kénytelenek védeni és ápolni az anyanyelvünket.
A mi korosztályunk gyerekei közül sokan azt az utat választják, hogy elmennek Magyarországra tanulni. Onnan nem mindenkinek vezet vissza az útja, aminek köszönhetően kimaradóban van a magyar értelmiségi réteg. Pontosan ebből az okból kifolyólag most megint ott tartunk, hogy szerintem fel kell építeni egy komoly felvidéki értelmiségi réteget. Ez fontos.
A pártokban generációs cserék észlelhetők, ezzel késztetni lehet a magyar szavazókat, hogy menjenek el szavazni?
Szerintem annak, hogy az embereket elvigyük választani, a legfontosabb momentuma abban rejlik, hogy látniuk kell, annak ellenére, hogy voltak/vannak ellentétek a listán indulók között, ezt képesek félretenni. Aminek köszönhetően összeállt a Magyar Közösségi Összefogás listája, ahol mindenki megtalálhatja azokat a saját maga értékrendjének megfelelő embereket, akiket ki tud választani a listából és be tud karikázni. A 4 karikát azoknak tudja adni a választó február 29-én.
Ez a lista mindenkinek kínál alternatívát a választásra.
A rendszerváltozás mellett fontos, hogy mi, polgárok is változtassunk néhány berögződött szemléleten…
Az élet minden területén szükségünk van a tudatos viselkedésre, gondolkodásra, valamint arra, hogy céljainkat határozott elképzelések mentén, akaraterővel véghez vigyük. Orvosként és sportoló emberként is mondhatom, hogy az egészségtudatos gondolkodás legalább annyira lényeges, mint az, hogy a politikai életben, ha valakinek lehetősége adódik, legalább ilyen tudatossággal harcolnia kell az elképzeléseiért, a céljaiért már csak azért is, mert ezen a színtéren másokat képvisel, mások érdekét képviseli.
Ilyen fontos az oktatás területe is. Ha nem lépünk előre és nem lesznek a mi gyerekeink oktatásában változások, akkor minden hiábavaló. Szükség van egy felnövő új generációra, akik értelmükkel és céltudatosságukkal tovább tudják vinni a magyarság képviseletét. Számomra ez a három olyan dolog, ami nagyon egyszerűen lebontható egyénekre.
A jól tálalt oktatást annyira nem, de az első kettőt biztos, hogy meg tudjuk változtatni. És ha ezeket a változásokat elindítjuk magunknál, akkor előbb-utóbb létrejön az a vízió, hogy az utánunk következő generáció egy tényleg élhetőbb Szlovákiában fog élni.
Ezek a választások tehát fontosak nekünk, magyaroknak, de az ország történetének is egy mérföldköve. Február 29-re kérnék egy optimista utolsó gondolatot.
Néhány szóval azt mondom: bízzunk abban, hogy a fiatalok meg tudják csinálni, segítsük egyelőre őket most abban, hogy elmegyünk minél többen szavazni!
