Szigeti Gergellyel 2018 novemberében beszélgettünk utoljára a dartsról. Arról a sportról, ami mára az élete szerves részévé vált, amelynek azóta még inkább a megszállottja lett. Stefankovics Károllyal, Bugár Sándorral és még pár baráttal együtt eltökélt szándékuk volt, hogy a darts úttörői legyenek a Csallóközben, és eloszlassák azokat a sémákat, melyek szerint a darts csak egy úri hóbort, és nem több egyfajta kocsmasportnál. Bő egy éve Cornisland néven klubot alapítottak, Facebook-bejegyzéseik pedig arról tanúskodnak, hogy nincs olyan hétvége – de az ilyen hétköznap is egyre kevesebb – melyet ne versenyzéssel töltenének. Szigeti Gergellyel beszélgettünk.
Az írás megjelent a Klikkout 2020/márciusi számában.
Fotók: Ugróczky István
Adja magát a kérdés: hová fejlődött a klub az elmúlt egy évben?
Attól tartok, hogy valamit ki fogok hagyni a felsorolásból, de kezdjük a legelején. A tűzoltószertár melletti Venezia étteremben kaptunk helyet a gyakorlásra. Hat táblát szereltünk fel, és minden csütörtökön este összejöttünk játszani, ez pedig azt eredményezte, hogy a kezdeti öt-hat fős „kemény mag” létszámbelileg húsz fölöttire duzzadt.
A baráti gyakorlásokat kicsit komolyabbra fordítva tavaly szeptemberben létrehoztuk a Cornisland Darts League-t, a tulajdonképpeni csallóközi bajnokságot.
Melyik más ligában szerzett tapasztalataitokat próbáltátok meg átültetni a saját bajnokságotokba?
A lebonyolítás szempontjából főleg a Szlovákiában és részben a Magyarországon látott rendszert vettük alapul. Szerencsére most már a közeli régióban is annyira elterjedt a darts, hogy akár minden nap versenyezhet az, akinek van rá kedve. Keddenként Érsekújvárban van liga, szerdánként Vágsellyén, pénteken pedig Megyercsen – hogy csak a hozzánk legközelebbieket említsem. Elsősorban az ezeken a versenyeken tapasztalt szervezési és lebonyolítási mintákat igyekeztünk átültetni a saját bajnokságunkba is. Mi az egész bajnoki évet lefedő 2019/2020-as versenyévvel kezdtünk, és kéthetente tartjuk a versenynapokat, míg a felsorolt ligákban hetente van egy forduló.
Nyolc fordulót játszunk az őszi, nyolcat a tavaszi szezonban, majd következik a 17. kör dupla pontokért, utána pedig az ún. nagy döntő május végén.
Itt a legjobb tíz játékos két csoportra osztva mérkőzik meg egymással, de ez már csak amolyan bónuszjáték, ami nem befolyásolja a korábban kialakult helyezéseket.
Nívóját tekintve hova rangsorolhatjuk a dunaszerdahelyi darts bajnokságot?
Fiatal bajnokság, jobbára fiatal csapattagokkal, de ettől függetlenül nagyon sokat fejlődtek a srácok. Hogy egy személyes példát mondjak, amíg korábban a nálam később kezdőket könnyen magam mögé tudtam utasítani, most már erről nem beszélhetünk. Meg kell szenvedni minden egyes meccsen, már a csoportkörökben is. Bárhová máshová megyünk játszani, ott is megálljuk a helyünket, és nincs olyan esemény, ahonnan ne térnénk haza valamilyen szép eredménnyel, esetleg díjjal. Azt hiszem, büszkén elmondhatjuk, hogy mindenféle szempontból számolni kell velünk.
Ahhoz képest, hogy nagyjából két éve még sokan csak a tévében vagy egynéhány kocsmában láthattunk dartsozókat a környékünkön, ez tényleg szép eredménynek számít.
Nyáron megrendeztük a Cornisland Darts Cup-ot, amely egyéni verseny volt. Elsőre ötvenöt játékos jött el Dunaszerdahelyre, amit nagyon szép létszámnak tartok.
Voltak itt a közeli klubokból, de Magyarországról is. A győztes, Takács Gábor például budapesti.
Ő magyar bajnok volt idén és válogatottként részt vett a World Cup of Darts-on, ami jelzi, hogy nem kispályás versenyzőről van szó.
Jól hallottam, hogy nemcsak önmagatok szórakoztatására, hanem mások megsegítésére is szerveztetek már darts versenyt?
Egy ilyen közösségben, mint a miénk, azt hiszem, ez valahol természetes dolog. Nagyon sok felhívást láttunk a Facebookon, melyek a szívműtétre váró Herceg Dávidka támogatásáról szóltak. Mi a magunk módján igyekeztünk segíteni a beteg kisfiúnak és családjának, és szerveztünk egy jótékonysági tornát. Bebizonyítottuk, hogy a jó ügy érdekében képesek vagyunk az összefogásra, mert 52 páros, tehát 104 játékos vett részt különböző klubokból. A főpályás meccseket élőben közvetítettük a Cornisland DC youtube csatornánkon, hogy minél több emberhez eljusson az eseménye híre. Összesen 1300 eurót sikerült összegyűjtenünk, melyet átadtunk Dávidka édesapjának.
Mennyire telített most a versenynaptárotok?
Soroljam? Az egyik hónapban Szlovák Kupa, a másikban regionális Master Torna. Közben februárban volt egy nemzetközi torna rangos versenyzőkkel, a Slovak Open, és ha elfelejtettem volna, ott volt még
a szlovák bajnokság, melyet Érsekújvárban rendeztek meg nagyjából 240 résztvevővel.
Emellett pedig zajlanak a környékbeli ligák, melyekbe szintén csatlakoztunk páran, és a magyarországi tornákra való meghívásnak is ritkán tudunk nemet mondani. Szabad hétvégét találni a naptárunkban néha olyan, mintha tűt keresnénk a szénakazalban. Január 3-a óta nem volt olyan szombatom, hogy ne versenyeztem volna valahol.
Ha már Érsekújvárt említed, az ottani ligának idén te lettél a győztese. Gratulálok!
Köszönöm. A Cornisland Darts Club tagjai közül néhányan más ligákban is megmérettetik magukat, ez pedig azt jelenti, hogy nem csak kéthetente csütörtökön dobáljuk a nyilakat. Én személy szerint az elmúlt fél évem minden kedd estéjét Érsekújvárban töltöttem, hogy az ottani bajnokság húsz fordulójának egyikéről se maradjak le. Ha nem mentem volna minden egyes alkalommal, nem végezhettem volna az élen, elsősorban az erős konkurencia miatt. Örülök ennek a címnek, mert a dél-nyugat-szlovákiai régió egyik legrangosabb ligáját sikerült megnyernem, elsőként nem érsekújváriként.
Azért is fontos számomra ez a verseny, mert itt pontokat lehet gyűjteni a szlovák regisztrált ranglistára.
Ennyi versennyel a hátad mögött tudsz még hová fejlődni?
Ha nem érezném, hogy tudok, akkor nem is csinálnám. Versenyzés nélkül nem lehet tapasztalatot szerezni, és mindig kell, hogy legyen egy célkitűzése az embernek. Az idei egyéni célom, hogy az egyes versenyeken annyi pontot összegyűjtsek, amivel meg tudok kapaszkodni a hazai top 50 játékos listáján. Van hová fejlődni, és tudom, hogy kik azok, akiket egyszer el akarok verni.
Édesapámtól azt tanultam, hogy ha valamibe belevágok, azt csináljam jól, mert rosszul csinálhatja bárki. Ezért nincs olyan nap, hogy ne fognék nyilat a kezembe. Egyszerűen muszáj, ha jobb és jobb akarok lenni.
A top 10-be bekerülni, na, az már nem kis dolgot jelentene. Nem lehetetlen, de abba ettől is több munkát kellene belefektetni, ráadásul a tapasztalat megszerzése idővel jár. Talán majd egyszer. Az én időm még nem jött el.
Sokan kezdtek már el nyilakat dobálni a ti hatásotokra?
Jöttek olyanok, akiktől azt kérdeztem: ti hol voltatok idáig, miért nem csatlakoztatok már korábban hozzánk, ha ilyen ügyesen megy a játék? A klubban most a legjobbak közt szerepelnek anélkül, hogy tanítanunk kellett volna őket a technikára. Pár hete pedig csatlakozott hozzánk két tizenéves srác, akiken szintén látni az elszántságot. A legegyszerűbb, ha Facebookon keresnek meg bennünket az érdeklődők a Cornisland Darts Club-Dunaszerdahely nevet bepötyögve. Akit komolyan érdekel a darts, annak nagyon szívesen segítünk.